A.gyűszűvirágból főzött hatóanyag rendszeres orvosi alkalmazását a 18. században az angol William Withering írta le könyvében és azóta az ilyen alapanyagú szereket világszerte szedik a szívbetegek. Most Gregg L. Semenza hasonlóan súlyos betegség, a rosszindulatú daganatok kezelésére próbálta ki a gyűszűvirágból eredő gyógyszercsoport legismertebb tagját, a digoxint.
A ráksejtek gyorsan szaporodnak, növekednek, ezért mind több oxigénre, vérre volna szükségük. A rosszindulatú daganatsejtek azonban csak kevés oxigént kapnak és ehhez kell alkalmazkodniuk. Ez egy gén segítségével történik, mely olyan fehérjének a termelődését intézi, ami segíti a ráksejteket az oxigénben szegény körülmények túlélésére. A HIF-1 nevű fehérje tehát létfontosságú a daganatsejtek életben maradásához és mint a vizsgálatból kiderült, a digoxin ennek a fehérjének a mennyiségét csökkenti. A rákkutatók sokféle hatásmódú gyógyszert vizsgálnak és a HIF-1 fehérjét gátló anyagok új lehetőséget kínáltak a daganatos betegségek gyógyítására.
Semenza háromezernél több forgalomban lév gyógyszert vizsgált ebből a szempontból. A több ezer készítményből 20 olyan anyag volt, mely kísérleti körülmények között a HIF-1 termelődését 88 százaléknál nagyobb mértékben gátolta. Ezeknek a fele olyan gyógyszer volt, amit szívelégtelenség kezelésére alkalmaznak.
A kutatók azért választották ezek közül a digoxint, mert minden hatása és mellékhatása jól ismert. Laboratóriumban a ráksejtek növekedését a digoxin lassította, szaporodásukat gátolta. Daganatos egerekben is fékeződött a rák növekedése és ezt a gyógyszer a HIF-1 fehérje szintjének csökkentése útján érte el. A kutatók azt is észlelték, hogy digoxinnal kezelt szívbetegekben bizonyos rosszindulatú daganatok ritkábban fordultak elő.
A gyógyszerekkel foglalkozó szakemberek most azt vizsgálják, hogy a digoxinnak ez a hatása mennyiben különbözik a szívre kifejtett hatástól és a szer módosításával milyen mértékben lehetne a rákellenes tulajdonságot növelni.