Példaértékű a két Szatmár-megye együttműködése

A nyolc, a magyar-román határ mentén elhelyezkedő megye közül Szatmár és Szabolcs-Szabolcs-Bereg megye együttműködése a legjobb - jelentette ki a Román-magyar kapcsolatok a határ mentén című konferenciát tartott elődadásában Jankó Szép István, a Szatmár Megyei Tanács Területfejlesztési Irodájának az osztályvezetője.

A szakember természetesen felhívta a figyelmet arra, hogy Szatmár megye abszolút értékben nem veheti fel a versenyt olyan nagy közigazgatási egységgel, mint Temes megye, de a lakosság számarányát tekintve az első helyen áll a határ másik oldalán található megyével való együttműködésben. Ennek egyik első számú oka, mondta, a Szatmár megyében élő nagy számú magyar lakosság valamint a határ mindkét oldalán megtalálható jelentős sváb kisebbség jelenléte.

Jankó Szép kitért arra, hogy az Európai Unió az elmúlt évtizedekben kiemelten kezelte a hátrányos helyzetben lévő régiókat, a perifériákat, aminek a célja a térségek közötti gazdasági különbségek csökkentése. Mivel a határvidék mindig is perifériának számított, ezért Brüsszel komoly figyelmet szentelt a határon átívelő együttműködéseknek. Magyarország és Románia ebből a szempontból kedvező pozícióban van, hisz 2007-14 között 270 millió eurós alapból pályázhat - többől, mint bármely más ország. Más kérdés, hogy a támogatások lehívási aránya igen alacsony, mondta a szakember.

Jankó Szép elmondta, hogy Románia és Magyarország határon túli együttműködése az EU égisze alatt az ezredfordulón kezdődött, amikor még egyik ország sem volt a szövetség tagja. Ebből a szakaszból több kisebb projekt mellett egy-két nagyobbat lehet megemlíteni: ilyen a Túr mente vízminőségének megőrzését célzó pályázat.

Ez az etap 2004-ig tartott, amikor Magyarország belépett az EU-ba. Ezt követően a jogrendszerben található nagy különbségek nem segítették az együttműködést, ám ekkor valósultak olyan fontos munkák, mint a Batizi utat és az Udvari utat összekötő felüljáró, vagy a Vállajt a határátkelővel összekötő út modernizálása.

Jankó Szép István előadása a két Szatmár megye együttműködéséről

A két ország együttműködése 2007-ben lépett a harmadik szakaszába, amikor Románia is az EU tagjává vált. Ezt követően már nem csak a nagy infrastrukturális munkákról beszélhetünk (a Szatmárnémetit Fehérgyarmattal összekötő kerékpárút, a Szárazberket Magyarország legkeletibb településével, Garbolccal, valamint Börvelyt Tiborszállással és Szaniszlót Ömböllyel összekötő utak), hanem kulturális, sőt egészségügyi projektekről is. Ilyen például a nagykárolyi Károlyi-kastély berendezésének korhűvé tétele vagy a Szatmár Megyei Kórház műtő modernizálása.

Jankó Szép István kiemelte ugyanakkor, hogy ez a fajta uniós támogatási rendszer 2014-ben véget ér és a folytatásról egyelőre keveset tudni, így a mostani elvekhez hasonló módon vélhetően már csak két évig lehet pályázni.