Pataki Csaba az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének az elnöke

A Megyei Küldöttek Tanácsának csütörtöki döntése értelmében, 272 igen és egy nem szavazat mellett Pataki Csaba eddigi megbízott elnök lett az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. Az esemény vendége volt Kovács Péter, az országos szervezet főtitkára valamint a rivális politikai pártok helyi vezetői is.

„Becsületes, tisztességes munkával igyekszem majd megszolgálni a következő négy évben az önök belém vetett bizalmát. Amint azt mindig is mondtam, csapatember vagyok, ezért azt mondom: mindenki segítségére szükség van azért, hogy egy erős szervezet legyünk és maradjunk. Csak így tudunk ugyanis eleget tenni feladatunknak, a magyar kisebbség érdekeinek megvédésének", jelentette ki székfoglaló beszédében Pataki Csaba. Az eddigi megbízott elnököt a jelen lévő 280 küldött közül 272-en támogatásukról biztosították - egy nem szavazat mellett hét volt érvénytelen. „Minden kisebbség jogáért kiálltunk eddig is és tesszük majd ezt követően is. Ehhez azonban egy olyan egységes szervezetre van szükségünk, amely fel tudja venni a harcot az olyan eszköztárral rendelkező politikai ellenfelekkel, amelyek lassan a biztonságérzetünket veszélyeztetik! Egyet mondanak, de mást tesznek!", tette hozzá, nem tetszésének adva hangot, amiért az elmúlt egy évben a megyei tanács vagy a polgármester hivatal szinte alig alkalmazott magyar embert.

Pedig a szép szavakból nem volt híján a rivális pártok részéről!

A sort Adrian Stef megyei tanácselnök nyitotta, aki a Nemzeti Liberális Párt képviseletében kétnyelvű beszédében kijelentette: partnerként vesz rész tisztújító gyűlésen.  Tanácselnökként és politikusként támogatásáról igyekezett biztosítani a megye valamennyi etnikai kisebbségét: „Néhány lépesemet nacionalistának titulálták, ám nem volt az. Csakis a nemzeti identitás megszilárdítását célozta. Valamennyi kisebbséget biztosíthatom támogatásomról, mivel mindannyiunknak ugyanaz a célja: Szatmár megye fejlődése", jelentette ki.

Vasile Coican megyei tanácsos, a Szociáldemokrata Párt képviseletében Robert Schuman egykori francia miniszterelnököt idézve kijelentette: valósítsuk meg közösen azt, amit külön-külön képtelenek voltunk. Petre Muresan, a Demokrata Liberális Párt megyei elnöke személyes tiszteletét fejezte a magyar emberek előtt. „Az RMDSZ-szel közösen egy olyan koalíciót alkottunk, amely megmentette az országot a csődtől. Igaz, megfizettük ennek a politikai árát. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy közös munkánk gyümölcsét aratják le most mások, akiknek csak a szalagokat kell elvágni", mondta Muresan.

Kovács Péter, az RMDSZ országos szervezetének főtitkára felhívta a figyelmet Stef gesztusára („nem hiszem, hogy az erdélyi megyékben van még egy olyan nem magyar tanácselnök, aki teljes beszédét magyarul is hajlandó lenne elmondani"), majd a szövetség előtt álló fontos feladatokra tért ki. Ezek között említette a női tagozat létrehozását, a politikai döntéshozatal operatívabbá tételét, az önkormányzati vonal erősítését oly módon, hogy a helyi közigazgatás vezetői nagyobb szerephez jussanak. A szövetségen belüli platformokat kilencről ötre (keresztény-demokrata, liberális, szociáldemokrata, kisgazda, zöld) kívánják csökkenteni és szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni a helyi közösségek építésére is.

Ami a törvénykezést illeti, három fontos témát említett: regionalizáció, alkotmánymódosítás, választási törvény. „Az elmúlt években bebizonyosodott, a jelenlegi régiók csak hátráltatják az országot. Az adminisztráció jelenlegi három, amúgy is túlságosan bürokratikus szintje mellett - helyi, megyei, országos - a kormány még egy regionálisat is be akar vezetni. Mi azt szeretnénk, hogy a szatmáriak helyi népszavazáson mondhassák el, ők mit szeretnének", fejtette ki az RMDSZ álláspontját a regionalizáció kapcsán.

„Tekintve, hogy az országban közel 1,3 millió magyar és további 19 elismert kisebbség él, nem állja meg a helyét az alkotmány első cikkelye, mely szerint Románia nemzetállam. Azt szeretnénk, hogy államalkotó kisebbségként legyünk elismerve. És azt szeretnénk, hogy az új alkotmány vegye figyelembe a modern román állam alapító okmányát, az 1918-as gyulafehérvári kiáltványt. Önrendelkezést, szabad nyelvhasználatot akarunk!", mondta Kovács az alkotmánymódosítás kapcsán.

„Hat évvel ezelőtt az RMDSZ volt az egyetlen párt, amely kijelentette: az egyéni választókerületes, többségi választási rendszer, már elnézést a kifejezésért, de marhaság. Arányosságot és listás választást akarunk!", fogalmazott a választási rendszerről.

Kereskényi Gábor képviselő az RMDSZ elképzeléseiről szólva elmondta, terveik között szerepel a prefektusi intézmény megszüntetésének kezdeményezése. Javasolni fogják továbbá, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a kórházakban az ápolók és orvosok beszéljenek az illető kisebbség nyelvén. Egy másik tervezett javaslat azt szeretné elérni, hogy az európai betegbiztosítási kártya Romániában is két évig legyen érvényes, mint a legtöbb uniós országban - és ne csak hat hónapig, mint most. Saját kezdeményezésének következtében mutatkozik rá esély, hogy a már nyugdíjas pedagógusok gyerekei is részesüljenek azokban a kedvezményekben, amelyeket jelenleg csak az aktív pedagógusok gyerekei élvezhetnek.