Partiumi és budapesti kirándulás Ady és Kölcsey nyomában
Két iskola, két hétvége, határtalan célok - akár így is összefoglalhatnánk a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnzáium és a budapesti Ady Endre Gimnázium diákjainak közös napjait, amit a Határtalanul program tett lehetővé. Az élményekről, eseményekről Pintye Yvette, a Kölcsey X. C osztályának diákja számolt be, írása alábbiakban olvasható.
A Határtalan program célja egyrészt, hogy a magyarországi diákoknak kedvet csináljon partiumi, erdélyi területek felkereséséhez, ezekről információt nyújtson. Másrészt, hogy erősítse e részek fiataljainak kapcsolatát az anyaországgal, s így segítsen fennmaradni abban a közegben, ahol élnek. Közvetlenül a két pályázó iskola diákjai közötti összetartozást is erősíti, a budapesti diákokban tudatosítja a határon túli magyarság közös kultúránkhoz adott értékeit, bennünk, partiumi diákokban megerősíti az érzést, hogy szülőföldünk múltjának ismerete, emlékeinek megőrzése és továbbadása olyan feladat, amelyet mindannyian büszkén vállalunk, de olyan kötelesség is, amely a partiumi magyarság megmaradásának egyik záloga.
Elsőként mi, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai utaztunk Budapestre, az Ady Endre Gimnázium diákjaihoz. Megérkezve az ottani diákok és tanáraik vendégszeretetét élvezhettük, velük indultunk péntek délután a budai várba, ezen belül is betekintést nyertünk a „Mi magyarok" kiállításra, ahol a magyarok által használt fegyverutánzatokat is kipróbálhattuk és akár katonának is beöltözhettünk rövid időre. A szállás elfoglalása és a kiadós vacsora után versenybe szálltunk az adys diákok ellen az Ady Gimnáziumban megszervezett sportesten, ahol több sportágban is megmutathattuk tehetségünket és emellett még jól is szórakoztunk.
Ott tartózkodásunk alatt talán a szombat volt a legeseménydúsabb és izgalmasabb. A napot a szentendrei Skanzenben kezdtük, ahol kisvonattal jutottunk el a kijelölt helyekre, megismerhettük Magyarország különböző tájegységeinek népi építészetét, kultúráját. Azt is megtudtuk, hogyan kapcsolódik a Partium Szentendre városához: tudniilik a nagybányai festőiskola művészei itt találtak új otthonra. Az utunk Visegrádon folytatódott, ahol a visegrádi királyi palotát fedeztük fel. Szombati napunk utolsó helyszínén, Esztergom várában betekintést nyerhettünk őseink hétköznapjaiba, életformájába. Olyan dolgokat tudhattunk meg, s olyan felújított helyiségeket láthattunk, ami a mai modern ember számára eltér a megszokottól, csodálkozással tölti el.
Vasárnaphoz közeledve egyre inkább erősödött bennünk a maradni vágyás érzése, de mint minden jónak, egyszer ennek is eljött a vége. A reggeli után a napot, projektünknek eleget téve, egy fa közös elültetésével kezdtük, majd budapesti sétával folytatódott a nap. Utolsó úticélunk Ady Endre lakása volt, ahol Csinszkával éltek együtt. Betekintést kaptunk Ady lakásába, fotóalbumaiba, életébe. Egy kötetlen városnéző körút következett, ahová többen is közülünk egy új baráttal indultunk el, ugyanis könnyen megtaláltuk budapesti kortársainkkal a közös hangot, ezáltal új barátságok is köttettek. A Vörösmarty téren a közeli viszontlátás reményében búcsút vettünk új barátainktól és élményekkel gazdagodva indultunk vissza Szatmárnémetibe.
A napok rohantak, betöltötték hétköznapjainkat a mindennapi teendőink, s máris azon kaptuk magunkat, hogy a díszteremben ülünk és a budapestiek megérkezését várjuk.
A program részeként megérkezésük után Pataki Enikő igazgatónő néhány szóval köszöntötte az adys csapatot, majd betekintést nyerhettek egy igazi kölcseys „Nagyszünetbe", azaz egy kisfilmmel bemutattuk iskolánk mindennapi életét a tanórákon túl. Ezt a videót Zay Attila powerpointos bemutatója követte, ami a szatmári költőkről és híres-neves emberekről szólt. Ez után az adys diákok előadása következett, akik iskolájuk névadójának tisztelegve néhány Ady Endre verset is elszavaltak.
Az előadások végezte után közösen elültettünk egy fát a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán, ahogyan azt korábban is tettük az Ady Endre Gimnázium udvarán.
Délután kezdetét vette a városnéző játék, amihez vegyesen csapatokba rendeződtünk. Ezáltal a vendégek is megismerték városunk látványosságait, érdekes és kreatív feladatok által.
Szombat reggel újra összegyűltünk és együtt indultunk felfedezni Nagybányát és környékét. Meglátogattuk a Teleki kastélyt Koltón és megismertük annak történetét is, tisztelegtünk nagy költőnk, Petőfi emléke előtt. Utunkat a „mármarosi bércek" irányába folytattuk, a Bódi-tó szépsége még a zuhogó esőben is lenyűgözött. Idegenvezetőnktől azt is megtudtuduk, hogy a közkedvelt sípálya, Mogosa neve honnan származik (Magas hegy). Este táncházzal zárult a nap.
Vasárnap Nagykároly és Érmindszent volt délelőtt az úticél, délután pedig már sokkal kötetlenebb programot szerveztünk: mi diákok elmentünk együtt az aquaparkba, igazi vidám záróeseménye volt ez a közösen eltöltött hétvégénknek.
Hétfőn reggel budapesti barátaink továbbindultak Nagyváradon és Nagyszalontán keresztül Budapestre.
Tartalmas, szép napokat tölthettünk együtt, budapesti és partiumi irodalmi, történelmi barangolásunk során nemcsak azt tapasztalhattuk meg, hogy közös múltunk összeköt, de új barátságok is születtek, amelyek a jelenben és a jövőben is hidat jelentenek egymáshoz.
