Valószínűleg egy aktív gleccserre bukkantak a kutatók a Marson. Amennyiben valóban csak pár ezer éves képződményről van szó, a gleccser potenciális helyszíne lehet a közeljövőben leszálló új marsjárók élet utáni kutatásának.
„A gleccsernyelv gerincein több fehér folt látható, amely valószínűleg frissen kivált vízjég. Még nem vagyunk teljesen bizonyosak abban, hogy valóban jégnyelvről van-e szó, de a következő hónapokban újabb felvételeket készítünk a térségről, ezek remélhetőleg egyértelmű választ adnak majd” – nyilatkozta Gerhard Neukum, az ESA munkatársa a BBC Newsnak.
Az ilyen jelenség nagyon ritka a Marson, mert a jég a felszínen hamar szublimál (gázzá alakul). A kutatók feltételezik, hogy ezen a területen a víz tíz-százezer évvel ezelőtt került a felszínre a mélyből. Ez geológiai viszonylatban azt jelenti, hogy aktív gleccserről van szó, ami eddig egyedülálló jelenségnek számít, bár a kutatók remélik, hogy találnak még több hasonló képződményt a területen.
Gerhard Neukum szerint a feltörő víz a felszínen megfagy, és ez fokozatosan hizlalja a jégnyelvet. Más kutatók viszont úgy vélik, hogy a marsi gleccserek – a földiekhez hasonlóan - hóból táplálkoznak. Neukum szerint viszont ehhez nagyon kevés a havazás a vörös bolygón.
A gleccserek kiemelt célpontjai lesznek a jövőben a marsjáróknak, hiszen amennyiben a felszín alatt mikroorganizmusok élnek, a felszínre törő vízzel azok is kutathatóvá válnak.
Az ESA novemberben ünnepelte a Mars Express ötezredik keringését a vörös bolygó körül. A marsszonda 205 napos és 400 millió kilométeres út után 2003. december 25-én kezdte meg működését. Ez volt az első alkalom, hogy Európa sikeresen egy másik bolygó körüli pályára állított űrszondát. A szondával érkező Beagle 2 marsjáróval viszont még annak leszállása előtt elveszítette a kapcsolatot a földi irányító központ.