Nyerő szám lehet a 21. olimpia

Péntektől Vancouverre irányul majd a (téli)sportok szerelmeseinek figyelme.

Chamonix - Vancouver. 1924 - 2010. Hogy mi a kapcsolat a két település és a két évszám között? Az Alpok-beli francia síparadicsom adott otthont először a téli olimpiai játékoknak 1924-ben, míg a kanadai metropolis szombat hajnaltól látja vendégük a világ legjobb, hideget kedvelő sportolóit. A február 12. és 28. közötti eseménysorozat lesz a 21. téli olimpia.

Vancouver, amely Toronto és Montreal után Kanada harmadik legnépesebb városa a maga 2.250.000 lakosával, a dél-koreai Pjongcsang és az ausztriai Salzburg előtt nyerte meg a rendezési jogot, úgy, hogy utóbbi tűnt esélyesebbnek. Ez lesz mellesleg az amerikai kontinens legészakibb országának harmadik rendezése Montreal (1976) és Calgary (1998) után.

Ha már Montreal: ez az egyedüli város, amely mind nyári, mint téli olimpiának otthont adott. A téli olimpiákat ugyan 1992-ig egyazon évben rendezték, mint a nyári játékokat, de soha nem ugyanabban a városban. Mivel a téli játékok a nyári árnyékába szorult, az 1992-es Albertville-i volt az utolsó, amelyet ugyanabban az évben rendeztek, mint a nyári olimpiát (Barcelona). Két évvel később a norvégiai Lillehammer már az újabb téli olimpiát rendezte, ez tehát az egyedüli eset, hogy csak két év telt el a két esemény között.

Vancouver látképe

A játékoknak összesen 11 helyszín ad otthont, Vancouver mellett Richmondban, West-Vancouverben és Whistlerben. Ami a sportágakat illeti, alpesi síben, biatlonban, bobban, curlingben, északi összetettben, gyorskorcsolyában, jégkorongban, műkorcsolyában, rövid pályás gyorskorcsolyában, sífutásban, síugrásban, skeletonban, szánkóban és szabadsíelésben hirdetnek majd győztest.

Az első téli játékokon 16 ország 258 képviselője hat sportág 16 versenyszámában mérte össze tudását, miközben Vancouverben két és fél ezer embert várnak 80 országból. Ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a hagyományos télisport-nagyhatalmak mellett az utóbbi években egzotikus országok is megjelentek. Más szóval olyanok, ahol a lakosság nagy része (sőt, teljes része) alapesetben nem is látott havat. Algériáról, Etiópiáról, Bermudáról, Ghánáról, Indiáról, Jamaicáról, a Kajmán-szigetekről, Szenegálról vagy Ciprussal ugyanis nem elsősorban a pokoli hidegre vagy a hóra asszociál az átlagos földi halandó.

A játékok egyik szimbóluma, a kőember

Nem számít téli-sportnagyhatalomnak Magyarország sem, mégis, már az első téli játékokon jelen volt. És ott lesz Vancouverben is, ahol 16-an képviselik az országot, öt sportágban. Kovács Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének nyilatkozata szerint a delegáció tagjai nem érik be pusztán a coubertini elvvel, mely szerint a részvétel a fontos, a sportvezető ugyanis pontokat vár. Erre leginkább a rövid pályás gyorskorcsolya (Darázs Péter, Knoch Viktor, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Huszár Erika, Keszler Andrea és Lajtos Szandra) és a műkorcsolya (Sebestyén Júlia, Hoffmann Dóra, Maxim Zavozin) számban indulók lehetnek képesek. Legutóbb Torinóban öt pontot gyűjtött a magyar csapat.

Románia 1928-ban, a St. Moritzban megrendezett játékokon képviseltette magát először, Vancouverben pedig 28 sportolót delegált, közte öt magyar nemzetiségű sportolót: Tófalvi Éva (ő a delegáció zászlóvivője), Ferencz Réka, Kelemen Zoltán, Kristo Katalin és György Mónika alkotja a „székely légiót".

Gyorskorcsolya versenyszámok helyszíne