A 130 millió  dolláros produkció a Bibliából ismert történetet meséli el az emberről,  akit Isten arra választott ki, hogy a történelem legnagyobb  mentőakcióját hajtsa végre, mielőtt az özönvíz mindent elpusztítana a  Földön. Ám a Russell Crowe főszereplésével készült filmet még be sem  mutatták Észak-Amerikában, máris hatalmas viták szökőárja borította el.  Keresztény csoportok a bibliai történet laza kezelése miatt ágálnak, egy  sor iszlám világbeli országban pedig már be is tiltották a produkciót. A  Paramount filmstúdió azonban a marketingkampányhoz több egyházi csoport  vezetőjének támogató nyilatkozatát is megszerezte.
 Russell Crowe  a The Daily Telegraphban arról beszélt: készültek a viharos  fogadtatásra. "Ezt a történetet minden vallási szöveg tartalmazza. Noé  a Koránban is szerepel. A világ nem vallásos lakossága is ismeri az  özönvízmondát. Őszintén szólva, mivel a muzulmán vallásban tiltott a  Próféta ábrázolása, nem ért váratlanul, hogy néhány iszlám országban  betiltották a filmet" - mondta az Oscar-díjas ausztrál színész. 
 Crowe ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a film elsősorban a vallásos hitről szól, arról, hogy "hisz-e az ember, vagy nem".
 A  speciális effektusokkal rendkívül látványossá varázsolt moziban Anthony  Hopkins Metúselah, a Harry Potter-sztár Emma Watson pedig Noé egyik menyének, Ilának szerepében jelenik meg.
 A  Fekete hattyúért Oscar-jelöléssel jutalmazott, magát ateistának valló  Aronofsky "a valaha készült legkevésbé bibliai bibliai filmnek" nevezte  alkotását. Egy premier előtti filmismertetés szerint Isten nevét ki sem  mondják a filmben. 
 A Paramount filmstúdió szokatlan módon  "magyarázó üzenettel" egészítette ki a fim marketingcsomagját. Ebben  óvatosan úgy fogalmaznak, hogy miközben a munkát Noé  története ihlette, a rendező élt a művészi szabadsággal. Egyúttal  hangsúlyozták: úgy vélik, hogy a film hű maradt az eredeti történet  lényegéhez, értékeihez és egészéhez.
 A stúdió által szorgalmazott  előzetes tesztvetítések során akadtak, akik azt kifogásolták, hogy  Aronofsky nem ragaszkodott eléggé az Ótestamentum szövegéhez, és Noét  a környezetvédelem kereszteslovagjaként ábrázolja, hogy az apokalipszis  világi ökológiai üzenetét tolmácsolja. Aronofsky nem rendelkezett a  végső vágás jogával, így kénytelen volt kompromisszumot kötni a  stúdióval, és a végső változathoz végrehajtotta a kívánt módosításokat.
 A rendező nem is tagadta, hogy nem fehér szakállú megmentőként lebegett a szeme előtt Noé alakja: változtatni akart a Noéról  kialakult képen. "Az első dolog volt, amit Russell-nek megígértem: nem  filmezlek egy lakóhajón két zsiráffal a hátad mögött" - idézte fel  hozzáfűzve, hogy "Russell Crowe szuperhősként jelenik meg, olyan  férfiként, aki egy hihetetlenül nehéz feladat előtt áll és felül kell  kerekednie".

 Aronofsky a The Hollywood Reporternek nyilatkozva  arról is beszélt, hogy a filmet kezdettől mindenkinek szánta: a nem  hívőknek egy fantasztikus világot akart bemutatni, amelyre nem  számítottak a nagymamáik vasárnapi iskolai emlékei nyomán, de azokhoz is  szólni akart, akik nagyon komolyan veszik a vallást.
 A rendező  elárulta, hogy egy régi tanítónőjét is meghívta a forgatásra, aki 13  éves korában a legnagyobb hatással volt rá, és akinek angol órájára  elkészítette azt a békéről szóló költeményt, amivel megnyert egy  ENSZ-versenyt. A tanárnő apró szerepet is kapott: Crowe egy jelenetében  alakított egyszemű öregasszonyt.
 A premier előtt a filmstúdió és  maga Crowe is igyekezett elérni, hogy Ferenc pápa személyes  kihallgatáson fogadja a stáb képviselőit, illetve tekintse meg a filmet,  de a Vatikán ezelől elzárkózott, mert meg akarták akadályozni, hogy az  egyházfő személyét marketingcélokra használják fel az alkotás  népszerűsítésében. A színész végül a múlt héten Aronofskyval együtt  Ferenc pápa általános audienciáján vett részt a római Szent Péter téren.  
 A Noé nem  az első bibliai témájú hollywoodi mozi, amely hasonló kritikák  kereszttüzébe került: a Charlton Hestonnal forgatott Ben Hur és  Tízparancsolat szintén nagy vihart kavart. A Noé-történet  ráadásul rendkívül röviden szerepel a Szentírásban, a Teremtés  könyvének soraihoz ragaszkodva mindössze egy tízperces film kerekedett  volna ki.