Németország megvédte a címét

Paul polip jól tippelt, a németek óriási meccsen legyőzték Uruguayt.

A 19. labdarúgó világbajnokság 63., tehát utolsó előtti meccsén a háromszoros világbajnok Németország és a trófeát kétszer elhódító Uruguay feszült egymásnak, hogy eldöntsék, kié legyen a dél-afrikai torna bronzérme. Bár a dél-amerikaiak többször is motiváltabbaknak, míg a németek fásultaknak tűntek, a germánok végül 3-2-re győzni tudtak egy olyan meccsen, amelyen mindkét gárda vezetett és amelyen négy centin múlott a hosszabbítás.

A találkozó előtt Joachim Löwnek az influenzás Lahm és Podolski valamint a hátfájással szenvedő Klose személyében három alapemberét is nélkülöznie kellett és ez nem tett jót a csapata passzjátékának. A találkozó ettől függetlenül remek iramban kezdődött, a hetedik percben Forlan szabadrúgása kerülte kevéssel a német kaput, három perccel később pedig egy szöglet után Friedrich feje találta el az uruguayit. Pontosabban a felső lécet. Az első gólra sem kellett sokat várni: a 18. percben a négy évvel ezelőtti kisdöntőn duplázó Schweinsteiger szánta rá magát lövésre jó 25-27 méterről, Muslera középre ütötte a labdát, ahol érkezett Müller és az üres kapuba passzolt.

Hét perccel később a Forlan lövése után felpörögő labdát Suarez még Boateng hátára fejelte, a 28. percben azonban máris jött az egyenlítés: Schweinsteiger vesztett labdát a középpályán, Forlan szöktette Cavanit, aki szépen ellőtte Butt kapus mellett (aki gesztus értékű lehetőséget kapott Neuer helyetteseként). Sőt, a celeste meg is szerezhette volna a vezetés, de előbb Suarez rontott ziccerben, majd Forlan szöglete (!) szált kevéssel a léc fölé.

Az remek első félidő után a második egyenesen káprázatosan kezdődött. A 48. percben előbb Butt védte bravúrral Forlan lövését, majd a kipattanó után Suarez ismétlését, három perccel később azonban tehetetlen volt Forlan kapáslövésével szemben. Az Atletico Madrid csatárának ez volt az ötödik találata a tornán, amivel befogta az élen álló Müller, Villa, Sneijder triót.

Müller bizonyította: hiányzott a spanyolok ellen fotó: dfb.de

Ezekben a percekben különösen fásultnak és kedvetlennek tűnt a német válogatott, ám kiderült, őket ilyen állapotban sem lehet leírni, öt percükbe került az egyenlítés: Boateng adott középre jobb oldalról, Muslera rosszul jött ki a, Jansen pedig az üres kapuba bólintott. Ez a találat aztán mintha visszahozta volna a németek kedvét, kicsit felpörögtek, aminek eredményeként Özil puskázhatott el ziccert. Ám Forlan és Suarez sem hagyta „meghalni" Uruguayt, Buttnak mindkétszer nagyot kellett védenie.

Az utolsó negyed órára Löw Kiesslinget is pályára küldte, a Leverkusen csatára pedig rögtön nagy helyzetet hagyott ki, amikor lemaradt Boateng beadásáról. Uralta ekkor a játékot Németország és a 82. percben vissza is vette a vezetést, amikor egy szöglet után Muslera (aki valamennyi gólban benne volt) nem mozdult ki, a labda Boatengről és Luganóról Khedira elé pattant, aki fejjel nagyon szépen átemelte a kapust. Ez volt az első meccs az idei vébén, amelyen mindkét csapat fordítani tudott egyszer...

Néhány perccel később Kiessling bebiztosíthatta volna a német győzelmet, de egy pazar passzjáték után kapu fölé lőtt. A meccs slusszpoénja azonban szó szerint csattanósra sikeredett: a 92. percben Forlan végezhetett el szabadrúgást 18 méterről, mesteri tekerése után a labda a felső lécen csattant. Talán most vette el a sors Uruguaytól, amit Ghána ellen nekik adott...

Németország tehát ismét harmadik helyen végzett, megvédve ezzel négy évvel ezelőtt szerzett bronzérmét, ám Uruguay ezúttal lényegesen nagyobb ellenállást tanúsított Port Elisabethben, mint tette azt anno Portugália Stuttgartban.
Németország - Uruguay 3-2
gólok: Müller (18.), Jansen (56.), Khedira (83.), illetve Cavani (28.), Forlan (51.)
Németország: Hans-Jörg Butt - Jerome Boateng, Per Mertesacker, Arne Friedrich, Dennis Aogo - Sami Khedira, Bastian Schweinsteiger - Thomas Müller, Mesut Özil (Serdar Tasci, 91.), Marcell Jansen (Toni Kroos, 81.)  - Cacau (Stefan Kiessling, 73.)
Uruguay: Fernando Muslera - Jorge Fucile, Diego Lugano, Diego Godin, Martin Caceres - Maximiliano Pereira, Diego Perez (Walter Gargano, 77.), Egidio Arevalo - Diego Forlán - Edinson Cavani (Sebastián Abreu, 88.), Luis Suarez