Nem létező közigazgatási egység
A román államfő és a miniszterelnök egyaránt nem létező területi-közigazgatási egységnek minősítette Székelyföldet annak kapcsán, hogy Brüsszelben megnyílt a székelyföldi képviseleti iroda.
Traian Basescu államfő egy újságírói kérdésre válaszolva - amely azt firtatta, hogy mi a véleménye a Székelyföldet népszerűsítő brüsszeli iroda megnyitásáról - azt felelte: rossz a véleménye. Megállapította ugyan, hogy ennek az ügynek "nincs politikai vonzata", de hozzáfűzte rögtön, hogy szerinte ez a lépés a románok és a román alkotmány semmibe vételének minősül. Kijelentette, hogy ilyen közigazgatási terület nem létezik.
Lényegében ugyanígy foglalt állást Emil Boc miniszterelnök is, aki annak a megállapítására szorítkozott, hogy a kormány nem ismer el az alkotmányban nem szereplő területi entitásokat.
Megjegyzendő, hogy a Basescu által támogatott, Boc által vezetett Demokrata Liberális Párt (PD-L) együtt kormányoz a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). A magyarok e szervezetének színeit képviselő európai parlamenti tagok (Winkler Gyula, Sógor Csaba és az ugyancsak RMDSZ-listán bejutott Tőkés László) teljes támogatását és nevét adta a székelyföldi iroda megnyitásának.
Bár a román külügyminisztérium kedden jelezte "elvárását", hogy magyarországi politikai személyiség ne vegyen részt a brüsszeli megnyitón, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ott volt, és beszédet is mondott.
A székely megyék (Kovászna, Hargita és Maros) kezdeményezését a fent említett politikusok viszonylag visszafogott reagálásával ellentétben sokkal keményebben támadták az ellenzékben lévő politikai erők. Bogdan Niculescu Duvaz, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője nem csupán az iroda brüsszeli megnyitását bírálta, hanem a kormányon és az államfői hivatalon is számon kérte, miért nem reagált hivatalosan az ügyre. Duvaz szerint emiatt a parlamentnek kell lépnie.
Nagy az egyetérték a Székelyföld-iroda kapcsán
Jelezte: a szociáldemokratákból, liberálisokból és konzervatívokból álló ellenzéki szövetség (USL) sohasem tárgyal egy etnikai alapon létrehozandó területről, és nem szavazza meg a kisebbségi törvényt sem, amelyet az RMDSZ szorgalmazott, és amely ez utóbbi kormányon maradásának egyik feltétele is.
A képviselő szerint az RMDSZ az utóbbi időben egyre radikálisabban lép fel, mivel attól tart, hogy Tőkés László és a Magyar Polgári Párt (MPP) elszívja előle a szavazatokat, márpedig egy radikalizálódó RMDSZ szerinte nem potenciális partner. Ezzel arra utalt, hogy az ellenzéki szövetség az utóbbi időben erőteljesen csábítgatta az RMDSZ-t a koalíció elhagyására és az ellenzékhez való átállásra. A szociáldemokrata és liberális politikusok egy része ugyanakkor az utóbbi időben nacionalista, magyarellenes nyilatkozatokat tett. Bukaresti elemzők szerint egyértelműen a jövő évi választásokra tekintve próbálják a nacionalista érzelmű román szavazók rokonszenvét megszerezni.
Tőkés László EP-irodája éppen e megnyilatkozások kapcsán kereste meg levélben Joseph Dault, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét. Úgy fogalmazott: a román ellenzék pártpolitikai fegyvert kovácsol a székelyföldi képviselet megnyitásából, és egyértelmű célja a jelenlegi román kormány megbuktatása a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ megosztása révén.
