A viszontlátás öröme hatotta át a szombati napot: ekkor tartották ugyanis, immár negyedik alkalommal a Szatmári Vívók Világtalálkozóját, melyre a világ több pontjáról érkeztek egykori bajnokok, világbajnokok, vívók, olimpiai résztvevők, érmesek. Románia több szeglete mellett érkeztek vendégek Németországból, Magyarországról, Svédországból de még Kanadából is. Szükség volt már a találkozóra, hiszen legutóbb hat évvel ezelőtt, 2006-ban tartottak ilyet.
Az ünnep a Csipler Sándor Vívóteremben vette kezdetét: reggel 10 órakor gyülekeztek a résztvevők, nagy örömmel köszöntve egymást. Némileg kilógott a sorból az egyik legtöbbet fotózott résztvevő, Jenei Imre, a magyar és a román labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya, aki 1986-ban Sevillában a Barcelona legyőzésével Bajnokcsapatok Európa Kupáját nyert a Steaua csapatával. Ő a felesége révén vett részt a találkozón.
Az egyik legfelemelőbb pillanata volt a találkozónak annak az emléktáblának a leleplezése, amely a szatmári vívóiskolából származó világbajnokokat és olimpiai résztvevők, érmesek neveit tartalmazta. A szobor leleplezésekor beszédet mondott Tarţa Marcel, a Sportklub igazgatója, illetve Ardeleanu Zsuzsa emlékezett vissza az egykori sportoló-társakra, a dicső évekre. Ezt követően a résztvevők a Vívóterem felújított előcsarnokában tekintették meg a szervezők által összeállított fotókiállítást, melynek természetesen a vívás, a szatmári vívás volt a témája.
A teremben aztán következtek a köszöntő-beszédek. Stahl Krisztina, Szepessy József mellett felszólalt többek között Ilyés Gyula is, aki az elmúlt találkozóknak lelkes támogatója és résztvevője volt. A találkozón ott volt Horea Anderco is, akinek a polgármestersége idején szervezték meg először a vívótalálkozót.
A beszédeket követően kicsik és nagyok, fiatalok és veteránok vették át az irányítást a páston: a vívó-bemutatón fegyvert ragadott Gyurkán Judit, Stahl Krisztina, Jáger Attila, Czira Zsolt is. A Vívótalálkozó a Károlyi úti Dana hotel rendezvénysátrában folytatódott illetve fejeződött be a hajnali órákban. A sportolók szomorú szívvel vettek búcsút egymástól és mindenki azt mondogatta, hogy türelmetlenül várja már a következő találkozót. Az ötödik találkozóra a tervek szerint hat év múlva kerül újra sor.