Nagyváradon felavatták a felújított neológ zsinagógát

Felavatták Nagyváradon csütörtök este a felújított neológ zsinagógát, a műemlék épület helyreállítására a helyi önkormányzat a debreceni zsidó hitközséggel társulva nyerte el az Európai Unió támogatását, a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében.

A Vallási turizmus erősítése a nagyváradi és debreceni zsidó hitközségek öröksége által elnevezésű projekt a 19. század végén épített nagyváradi neológ zsinagóga és a debreceni Kápolnási utcai zsinagóga felújítására vonatkozott. A nagyváradi polgármesteri hivatal közlése szerint a műveletre a két pályázó összesen 1,89 millió euró támogatást nyert. Az összeg nagyobb részét, 1,65 millió eurót (495 millió forint) Nagyváradon használták fel.

Koppelman Félix, a nagyváradi zsidó hitközség elnöke az avatóünnepség előtt az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a felújítás által a nagyváradi zsidó hitközség régi vágya teljesült. Hozzátette, hogy a város 700 lelkes zsidó közössége használatba adta az önkormányzatnak a zsinagógát. A szerződés hatályát ez év márciusában hosszabbították meg 15 évvel.

A hitközségi elnök szerint a zsinagóga az elnyert támogatás által kulturális, turisztikai, szociális rendeltetést is kap, és vallási felekezettől függetlenül kitárja ajtóit a látogatók előtt. A csütörtöki hivatalos avatóünnepség után a hitközség az épület vallási felavatására készül. Ezt követően ünnepi alkalmakkor itt tartja istentiszteleteit. "Mi is a városhoz tartozunk, természetesen mi is használhatjuk az épületet" - magyarázta a hitközségi elnök.

A csütörtöki avatóünnepségre a Budapest Klezmer Bandet hívták meg a szervezők. Az ünnepség záróakkordjaként bontották ki azt az időkapszulát, melyet a felújítás során a zsinagóga padlójában találtak. Mint kiderült, az irat 1896-ból származik, amikor az épületen javítási munkálatokat végeztek.

A Sebes-Körös partján álló Cion neológ zsinagógát impozáns méretei emelik ki a környezetéből. A négyzetes alaprajzú, magas kupolával fedett épületet Busch Dávid tervei alapján idősebb Rimanóczy Kálmán építette 1877-1878-ban. A belső festést Horovitz Mór kassai festőművész végezte. Az épületet az 1990-es évek elejéig használta a nagyváradi zsidó közösség, ezt követően elhanyagoltan állt, és állapota leromlott.