Nagypénteki imádság

„Életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott, pedig ő sokak bűnét hordozta és a bűnösökért imádkozott". Ézs. 53,12b

Teremtő, gondviselő, megtartó Atyám!

Áldalak és magasztallak Téged nagypéntek reggelén, amikor Szent Fiad érettünk, bűnösökért történt szenvedésének és halálának lehettem tanúja. Számomra érthetetlen és felfoghatatlan az a végtelen jótétemény melyet Szent Fiad halála által nekem ajándékoztál. Tudom Uram, hogy képtelen vagyok saját emberi bűnöm és gonoszságom megfizetésére, bármennyire is igyekszek, napról-napra növelem tartozásomat. Valahányszor Szent Fiad előtt megállok, azt érzem, hogy minden bajomra, terhemre, adósságomra van gyógyulás, bűneimre bocsánat. Soha nem adhatok neked ezért hálát, és nem dicsőíthetlek eléggé.

Lélekben átérzem azokat a kínokat, melyet Krisztus értem szenvedett, mind a csúfolódások, mind pedig a korbácsütések által, majd pedig a keresztfán megélt kínjai által. Krisztus nem tiltakozott, nem nyitotta meg száját, az Őt kínzók előtt, sőt a legnagyobb alázatban tűrte a szenvedést. Köszönöm Istenem, hogy a te végtelen emberszeretetedet mutattad meg a kereszthalálban, nem hagytad a nyomorult emberiséget bűneiben vergődni, hanem megkönyörültél. Istenem bűn ellen való mérhetetlen haragodat Krisztus a kereszten elszenvedte, hogy azután minden bűnös előtt megnyíljon a lehetőség az életre.

Kérlek, Istenem szüntelen emlékeztess erre a jótéteményedre, hogy minden emberi nyomorúságomban, halálfélelmemben, bűneimben ott legyen az emlékezetben Krisztus értem tett áldozata. Ámen.

Forrás: Reformtus Imádságoskönyv