Nagyhét és a böjt szerepe
Beléptünk a nagyböjti időszak utolsó hetébe, amit a néphagyomány vizes- vagy savanyú hétnek is nevez.
Sokan nem tudnak mihez kezdeni a böjttel, vallástól függetlenül ennek jelentőségét szinte mindenki másként értelmezi, és máshogy viszonyul hozzá. Azok, akik a húsvétot megelőző 40 napos böjti időszakot nem tudják- vagy nem akarják betartani, így az utolsó héten - leginkább nagypénteken - igyekeznek valamilyen szinten nagyobb önuralmat tanúsítani. Nagyhét elsősorban a tavaszi újjászületésre fókuszál, a természet újjáéledésével egyidejűen azonban a lélek és a test megtisztítására is összpontosítanunk kell. Böjt, méregtelenítés, salaktalanítás, tisztítókúra, önmegtartózkodás, ki így, ki úgy nevezi, a lényeg, hogy a radikális kúra helyett a böjti időszakban még inkább az egészséges mérce vezessen bennünket.
Azok, akik ódzkodva tekintenek a böjt jelentőségére, olvassák el Grün, Alsem: Böjt című könyvét, amiben a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy a böjt tulajdonképpen nem drasztikus éhezést jelent, hanem a lelki aszkézis egyik hatékony eszközét, vagyis az ima és a testi böjt együttesen a megtisztulás legeredményesebben módja. Lelki vonatkozásban a böjt által megtapasztaljuk, hogy jóval kevesebb étellel is beérjük, mint ahogyan azt fogyasztói mivoltunk megszokta. Egy lehetőség arra, hogy rádöbbenjünk, szervezetünknek nem minden egyes étkezés alkalmával van szüksége arra, amit nap mint nap a kelleténél nagyobb mennyiségben magunkba tömünk. Sok eseteben többet fogyasztunk a szükségesnél, ráadásul pazarlásra is hajlamosak vagyunk.
A böjt nem drasztikus éhezést jelent, hanem a lelki aszkézis egyik hatékony eszközét
A böjt időszakában a szervezet hozzászokik ahhoz, hogy kevesebb kalóriát vesz magához. Ennek az önmegtartóztatásnak azonban nem szabad drasztikusnak lennie, mivel a böjt befejeztét követően - gondoljunk csak a bőséges, kalóriadús húsvéti menüre - az éhségtől hajtva visszatérünk korábbi táplálkozási szokásunkhoz, ezzel pedig azt érjük el, hogy a felgyülemlett fölösleges kalóriák még gyorsabban zsírpárnákká rakódnak, mint a böjt előtt. Ez az úgynevezett jo-jo hatás. Táplálkozás szakértők szerint lényeges, hogy étkezés előtt 10-15 perccel sok ásványvizet igyunk, mivel ezáltal időt adunk az agynak, hogy a jóllakottság érzését az agy megfelelő központjába továbbítsa.
A böjt célja nem a koplalás és az önsanyargatás, hiszen napjainkban az alkohol-, kávé- és húsmentes táplálkozás sokak életszemléletével összeegyeztethetetlen. Az ünnepre való készülődést az teszi valóban minőségivé, ha nem kizárólag a lakásban végzünk nagytakarítást, hanem a gondolatok és a lélek szintjén is tisztítást végzünk. Böjtölni nem feltétlenül vallási okok miatt vagy divatból kell, hanem abból a meggyőződésből, hogy a böjt nemcsak a testet, de eddigi életünket is megtisztítja. A böjt lényege, hogy az önmegtartóztatás gyakorlása által - egy év folyamán legalább a böjti időszakokban - kizárjuk életünkből a test vezérelte vágyakat és szükségleteket.
