NATO - 100 milliárd dollárral több kellene

Csaknem százmilliárd dollárral kellene emelni az európai NATO-tagállamok összesített éves védelmi költségvetését ahhoz, hogy teljesüljön a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott kiadási minimum - áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet kedden ismertetett éves világjelentésében.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított, a cég londoni székhelyén bemutatott 504 oldalas idei elemzés (Military Balance 2016) adatai szerint tavaly a 26 európai NATO-tagállam közül csak négy - Görögország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Észtország - teljesítette a 2 százalékos védelmi kiadási célt.

Az IISS szakértőinek számításai szerint az atlanti szövetség többi 22 európai tagországa éves GDP-értékének átlagosan 1,1 százalékát fordította védelmi kiadásokra 2015-ben.

Az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint több európai NATO-tagállam - köztük Magyarország, Csehország, Spanyolország és Belgium - tavalyi védelmi kiadásai az 1,1 százalékos átlagtól is elmaradtak.

A kutatóintézet számításai szerint ahhoz, hogy az összes európai NATO-tagország elérje a 2 százalékos ráfordítási minimumot, az európai védelmi kiadásokat csaknem 45 százalékkal - nominálértéken 97 milliárd dollárral - kellene növelni a tavaly erre a célra fordított 226 milliárd dollárhoz képest.

Az IISS éves tanulmánya szerint az európai védelmi kiadások 1989 után kezdődött csökkentésének mára drámai kapacitásbeli hatásai mutatkoznak. Az elemzés szerzői kimutatják például, hogy az 1991-ben megvívott Öböl-háború - a hidegháború utáni első nagy nemzetközi katonai művelet - idején Nagy-Britanniának 475, Franciaországnak 579 harci repülőgépe volt; ez az állomány azóta 194-re, illetve 271-re zsugorodott.

Mindeközben Oroszország GDP-arányos védelmi kiadásai markánsan emelkednek, bár ebben szerepe volt az orosz gazdaság tavalyi recessziójának, vagyis a nominális GDP-érték visszaesésének is - áll az IISS kedden ismertetett jelentésében.

A cég szakértőinek becslése szerint a NATO-definíciók alapján azonosítható orosz védelmi kiadások 2015-ben elérték az orosz hazai össztermék 5,4 százalékát, és ezzel Oroszország - legalábbis a tavalyi évre - belépett azoknak az országoknak a "nagyon kis csoportjába", amelyek GDP-értékük 5 százalékánál többet fordítanak védelmi célokra.

A Szíriában bevetett, magas technológiai fejlettségű orosz robotrepülőgépek, valamint a tavaly szeptemberi nagyszabású pekingi katonai parádén felvonultatott kínai fegyverzet jelzi, hogy a magasan fejlett technológiai fegyverrendszerek birtoklása már nem a Nyugat kiváltsága - fogalmaznak az IISS-tanulmány szerzői.

A cég számításai szerint az orosz védelmi költségvetés tavalyi bővülése a globális katonai kiadások teljes tavalyi növekedésének több mint a 20 százalékát adta reálértéken, miközben a 2008-ban kezdődött pénzügyi válság óta 2015 volt az első olyan év, amelyben az európai NATO-tagállamok védelmi kiadásai stabilizálódtak, és nem csökkentek.

Az ázsiai országok ugyanakkor évente most már 100 milliárd dollárral többet költenek védelmi célokra, mint az európai NATO-országok, és az összesített ázsiai katonai kiadások tavaly 5,6 százalékkal emelkedtek reálértéken - áll az IISS kedden ismertetett világjelentésében.

A cég elemzői összegzésképpen megállapítják, hogy most már korántsem annyira magától értetődő a nyugati világ védelmi kapacitásának technológiai fölénye, mint az elmúlt évtizedekben. Ez a technológiai előny - amelyet még az elmúlt húsz évben is tényként kezelt a világ - eróziónak indult, és a nyugati stratégák elsődleges feladata a következő évtizedben ennek a folyamatnak a lassítása vagy visszafordítása lesz - áll a londoni kutatóintézet éves jelentésében.