A vállalkozó, Landman Gábor - a nyelvi jogok aktivistája - megbízásából egy reklámügynökség pénteken tette ki a reklámtáblát, amely angol nyelven szólította meg Kolozsvár polgármesterét a következő szöveggel: Boc úr! A cégemnek Schengen kell, nem sovinizmus! A felirat hátterében egy háromnyelvű kolozsvári helységnévtábla szerepelt, és a vállalkozó tanácsadó cégének az internetes címe.
A honlapon egy Emil Boc polgármesternek címzett nyílt levél is olvasható, melyben a vállalkozó felrója, hogy még mindig nem épült meg a Kolozsvárt Európával összekötő autópálya, a korrupció miatt 2011 óta halogatják Románia schengeni tagfelvételét, és nem tapasztalja az alapvető európai értékek tiszteletét.
"Megdöbbentett, amikor számomra nemrég világossá vált, hogy ön minden hatalmában álló eszközzel arra törekedett, hogy ezeket a többnyelvű, Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg feliratú helységnévtáblákat ne helyezzék ki" - fogalmazott Landman Gábor. Arra kérte Kolozsvár polgármesterét, hogy engedélyezze az Európai Nyelvi Jogok Alapítvány Amszterdam (Foundation European Language Rights Amsterdam) számára a háromnyelvű táblák kihelyezését.
A pénteken délután kitett hirdetőtáblát hétfő este fedezte fel a kolozsvári sajtó. Több kolozsvári román és magyar portál is fényképes hírt közölt a szokatlan hirdetésről. Kedd reggelre azonban nyoma veszett a hirdetésnek, már csak a hirdetőtábla fémszerkezete volt látható.
Landman Gábor az MTI-nek elmondta, egy hónapra vásárolta meg a hirdetőfelületet egy reklámcégtől azzal a szándékkal, hogy a nyelvi jogokat is hirdesse, és a tanácsadó cégének is nyilvánosságot szerezzen. Hozzátette, ha megbizonyosodik arról, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal tüntette el a reklámot, akkor büntetőjogi feljelentést tesz ellene.
A Kolozs megyei törvényszék a Landman Gábor által vezetett hollandiai alapítvány keresete nyomán 2014-ben arra kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű helységnévtáblákat is Kolozsvár bejárataihoz. Az ítélet ellen a polgármester fellebbezett, a másodfokon eljáró táblabíróság pedig úgy ítélte meg, hogy a holland alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni.
A holland alapítvány jogi képviseletét ellátó jogászokból 2015-ben alakult és Kolozsváron bejegyzett Minority Rights Egyesület újabb keresetet nyújtott be a helységnévtáblák ügyében. A kolozsvári magyarok igényének bizonyításául a felperes egyesület mellett mintegy 2500 kolozsvári polgár kérvényezte a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, és miután elutasító választ kaptak, közülük 403-an nyújtottak be a felperes egyesület melletti támogatói keresetet a törvényszéken. Az ügy tárgyalása folyamatban van.