Moszkvai bátorítás a román kormánynak
A román államfő leváltásáról tartott népszavazás az alacsony részvételi arány miatt nem érte el a célját, azonban a alkotmánybíróság még nem mondta ki a referendum érvénytelenségét. A taláros testület elnapolta a döntést, miután a Ponta-kormány váratlanul kétségbe vonta az általa korábban jóváhagyott választói névjegyzék megbízhatóságát. Az államfő ellenfelei - szociáldemokraták és nemzeti liberálisok - egy dologban egyetértenek: Traian Basescunak mennie kell, kerül, amibe kerül - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Eugen Nicolaescu liberális képviselő azt akarná, hogy ismételjék meg a népszavazást, eltörölve az érvényességhez szükséges minimális részvételi arányt. Madalin Voicu szociáldemokrata honatya rövidebb utat szorgalmaz. Az Antena 3 tv-csatornán kijelentette: Basescunak azonnal le kell mondania, ha "nem akar lábbal előre távozni a politika színpadáról".
Voicu frakciótársa, Alexandru Athanasiu már a népszavazás előtt "tragikus véget" jósolt az elnöknek, amennyiben továbbra is jogi eszközökkel próbál kapaszkodni a hatalomba. Victor Ponta kormányfő pedig - szintén az Antena 3 tv-ben - július 13-án arról beszélt, hogy Basescu "az életével és a szabadságával játszik".
A kormánypártok július 6-án megszavazták a parlamentben az államfő fölmentését hivatalából. Az indoklás szerint Basescu "súlyosan vétett az alkotmány ellen"; ennek bizonyítékával azonban a kormány mindmáig adós. Arra az esetre pedig, ha az alkotmánybíróság mégis érvénytelennek minősítené a július 29-i népszavazást, a parlament fenntartotta magának a jogot ahhoz, hogy "más eljárási módról döntsön".
Románia egy Európán keresztül húzódó határon fekszik - emlékeztetett a német konzervatív újság. A határ egyik oldalán demokratikus úton váltják le a kormányokat, a másik oldalán pedig nem demokratikus úton. Ponta hatalomra jutásával a határ nyugat felé tolódott el. Miközben Nyugat-Európában lassan már szociáldemokrata barátai is elhatárolják magukat Pontától, Moszkvában nemcsak támogatják a szükségrendeletekkel és jogsértésekkel megalapozott "hideg romániai államcsínyt", de részletes tanácsokkal is szolgálnak hozzá.
Az Oroszország Hangja nevű hivatalos rádióadó a maga román nyelvű honlapján dicsérte a bukaresti kormánypártot (USL), amiért végre feladta "defetista magatartását". Helytelen volt - így az adó -, hogy Bukarest engedett az EU nyomásának, és belement a referendum érvényességéhez szükséges minimális részvételi arány elfogadásába. Most megmutatkozott, hogy "az európai intézményekkel szemben tanúsított szolgai magatartásnak megvannak a határai". Az Oroszország Hangja a népszavazás megismétlését tanácsolja Bukarestnek, amit szerinte többek között az utca nyomásával lehetne elérni.
A romániai magyarok magatartásából (ez a népcsoport távol maradt az urnáktól július 29-én) az orosz rádióadó azt a következtetést vonta le, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "képes a romániai polgárok jelentős hányadát irányítani". Ez a külső beavatkozás Moszkva szerint fontos érv lehet annak érdekében, hogy a román alkotmánybíróság érvényesnek ismerje el a referendumot. Ha az USL meghátrálna, azzal maga ellen fordítaná a híveit - vélekedett az Oroszország Hangja.
Basescu elnök határozottan szorgalmazza az amerikai rakétaelhárító pajzs telepítését Románia területén, és híve annak, hogy az egykori szovjet köztársaság, a Romániával határos Moldova felvételt nyerjen az Európai Unióba. Basescu biztonságpolitikai tanácsadóit és a katonai hírszerzés igazgatóit az ideiglenes államfő, Crin Antonescu rövid időn belül leváltotta, és saját bizalmasait ültette a helyükre. A hétvégén Antonescu az Antena 3 műsorában kijelentette: ha Basescu a helyén marad, akkor ősszel "társadalmi erőszak" kirobbanása fenyegeti Romániát.
A Neue Zürcher Zeitung arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddig 6 milliárd lejbe (átszámítva 1,55 milliárd svájci frankba) került népszavazás körüli huzavonának még nem látni a végét. A szemben álló politikai táborok egymás elleni verbális kirohanásai jól mutatják azt a elkeseredett hatalmi harcot, amely gyakorlatilag holtpontra juttatta a belpolitikát és a törvénykezést. A május óta hatalomon lévő Ponta-kormány erejéből eddig csupán a hatalmi struktúrák radikális átalakítására futotta. Pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) rövid időn belül megállapodásra kellene jutni, amely a hamarosan lejáró 5 milliárd eurós segélycsomagot váltaná föl.
Az IMF küldöttsége az eredeti terv szerint július elején kezdett volna tárgyalásokat Bukarestben, ezt azonban - a népszavazásra való hivatkozással - későbbre halasztották, hogy a delegációt "egyértelmű politikai viszonyok" fogadják a román fővárosban. Az alkotmánybíróság halogatott, s várhatóan csak szeptember közepén megszülető állásfoglalásáig minden "a levegőben lóg" - írta a konzervatív svájci újság.
