Ovidiu Duma, Erdőd polgármestere lapunknak szűkszavúan nyilatkozott az ügyet illetően, s kérdésünkre úgy válaszolt mintha most először szembesítették volna ezzel a kötelezettségével.
Véleménye szerint semmilyen felszólításnak nem kell eleget tenniük, sőt egyáltalán nem érti miért kellene városában kihelyeznie magyarul is a helységnévtáblákat, hiszen nagyon jó összhangban élnek együtt az egyes nemzeteket. "Nem hiszem, hogy egy magyar tábla bármit is megoldana a településen" - mondta a polgármester.
-Számomra is rejtély, hogy miért csak ígérget a polgármester, hiszen Erdődön valóban békésen együtt tudnak élni románok, magyarok és svábok is. Nem beszélve arról, hogy a település közterületeit több magyar szobor is ékesíti, nem értjük, miért nem férhetne el egy magyar nyelvű helységnévtábla a város két bejáratánál - nyilatkozta megkeresésünkre Szakács Imre, Erdőd alpolgármestere, akitől azt is megtudtuk hiába van helyi tanácsi határozatuk a többnyelvű névtáblákról, úgysem tartják tiszteletben a rendelkezéseket. Ezt bizonyítja az a példa is, hogy, amikor '98-ban háromnyelvű helységnévtáblákat helyeztek el, rövid időn belül „valakik" traktorral húzatták ki azokat a földből.
Az Erdődi Tanács július 22-i ülésén napirenden kívül, az RMDSZ felvetésére, tárgyalni fognak a magyar helységnévtábla ügyéről - tájékoztatott az alpolgármester, hiszen véleménye szerint is immár „tele van a padlás az ígéretekből". Ha a 15 főből álló helyi tanács két RMDSZ-es tagja sem jár sikerrel, akkor valóban a közigazgatási bíróság fogja kimondani a végső szót.
