Mi a különbség a hurrikán, a ciklon és a tájfun között?

Végigsöpört a Fülöp-szigetek középső részén, elsősorban Leyte szigetén és környékén a Haiyan tájfun, amely az eddigi hírek szerint több mint tízezer áldozatot szedett. Az AP hírügynökség összeállítást készített a tájfunokkal, hurrikánokkal és ciklonokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Hurrikán, ciklon vagy tájfun?
Hivatalosan mindegyik szélvihar trópusi ciklonnak tekinthető, és mindegyik ugyanarra a jelenségre utal. A megkülönböztető nevek azt jelölik, hogy a vihar a világ melyik táján pusztít. Az Atlanti-óceánon, a Karib-tengeren, valamint a Csendes-óceán középső és északkeleti részén hurrikánok, a Csendes-óceán északnyugati részén tájfunok, míg a Bengáli-öbölben és az Arab-tengeren ciklonok vonulnak végig. Délnyugat-Indiában trópusi ciklonként, míg a Csendes-óceán délnyugati részén és az Indiai-óceán délkeleti felében súlyos trópusi viharként tartják számon a hasonló forgószeleket.

Milyen erősségűek a szélviharok?
A fenti térségekben felbukkanó viharokat 63 kilométeres óránkénti sebességű széllökésektől kezdődően nevezik trópusi viharnak. A hurrikán, tájfun, trópusi ciklon vagy ciklon elnevezést 119 kilométeres erősségtől használják. A szél sebességétől függően a meteorológusok öt kategóriát különböztetnek meg. 249 kilométeres óránkénti sebességű szélerősségtől kezdődnek a legsúlyosabb, ötös erősségű viharok.

Hogyan mozognak a forgószelek?
Az Egyenlítőtől északra az óramutató járásával megegyező, míg attól délre ellentétes irányban forognak tengelyük körül az egyes viharok.

Mikor jellemzőek a trópusi viharok?
Az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán középső részén június elsejétől november 30-ig tart a hurrikános időszak, a Csendes-óceán keleti területein május 15-től november végéig, miközben északnyugati részén szinte egész évben pusztítanak a forgószelek, leggyakrabban mindenesetre május és november között. A Csendes-óceán déli térségében és Ausztrália környékén ehhez képest többnyire a novembertől áprilisig tartó időszakban aktívak a ciklonok. A Bengáli-öbölben pedig két szezonban, egyrészt áprilistól júniusig, másrészt szeptembertől novemberig csapnak le a heves esőzésekkel és erős széllel járó viharok.



Hol a leggyakoribbak?
Legtöbbször a Csendes-óceán északnyugati vidékén söpörnek végig, azon a területen, amelyen a Haiyan tájfun vonult át. Átlagosan évente 27 pusztító vihar tombol a térségben, ebben az évben azonban a Haiyan már a huszonnyolcadik, nevet is viselő forgószél, és már kialakult a huszonkilencedik is. Ehhez képest az Atlanti-óceánon átlagosan 11 hurrikán jelenik meg évente, és habár idén ez a szám már elérte a tizenkettőt, egyik vihar sem okozott jelentős károkat.

Ki dönt a nevükről?
A viharok elnevezéséről a Meteorológiai Világszervezet (WMO) vezet nyilvántartást; az egyes ciklonok, tájfunok és hurrikánok megjelölésére általában az adott régióban gyakori neveket használják. Ha egy trópusi vihar túl sok halálos áldozatot és jelentős károkat okozott, akkor a nevét leveszik a listáról, és más vihar már nem kaphatja meg. Ez történt például a 2005-ben az egyesült államokbeli New Orleans-ban és környékén pusztító Katrina hurrikán nevével is. A Fülöp-szigetek a nemzetközileg használatos nevek mellett saját megjelöléseket is használ, így a Haiyan tájfunt Manilában és környékén Yolandának is hívják.