Mi a közös Apában és Egyiptom egyik fáraójában?

Miért éppen Egyiptom? Erre a költői kérdésre igyekezett válaszolni kedd délben Liviu Marta múzeum-igazgató, Adrian Stef tanácselnök és Ciprian Astalos paleontológus.

„Egyiptomban jött létre az emberiség egyik első civilizációja, az egyik első állama. Az egyiptológia ma is élő tudomány, amely folyamatos újdonságokkal lepi meg az embert", fogalmazott Liviu Marta, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója. Hozzátette, szeretnék folytatni az elmúlt évek sikeres kiállításainak sorát, mint amilyenek a szatmári béke 300. évfordulójának emléket állító tárlat, a Romániai aranyai vagy az Afrika-expó voltak.

Adrian Stef tanácselnök kiemelte, hogy folyamatosan arra biztatja az állami intézményeket, hogy legyenek kezdeményezőek. „A múzeumnak nem csak az feladata, hogy feltárja és bemutassa a helyi történelmet, hanem az is, hogy biztosítja, a szatmáriaknak ne kelljen messze elutazniuk, ha egy érdekes kiállítást akarnak megnézni", mondta.

Gondolatát folytatva Cirpian Astalos paleontológus kifejtette, hogy a vidéki múzeumoknak is kötelessége nyitni az országos és a nemzetközi tematikák felé. Mi más lehetne az, mint a több ezer éves egyiptomi kultúra, amely komoly befolyást gyakorolt az emberiség egészére? „Itt, ezen a kiállításon a háromezer éves kultúra töredékeit ismerheti meg a látogató", mondja.

A szakember elmondta, két olyan periódus is volt, amikor szoros kapcsolat alakult ki Egyiptom és a Pannón síkság/Kárpát-medence között. Az egyik az i.e. III-II. Században, amikor szoros kereskedelmi kapcsolatok voltak Észak-Afrika, Dél- és Közép-Európa között. A másik periódus pedig a római kor, amikor mindkét terület a római birodalomhoz tartozott.

A 19. században aztán több erdélyi és romániai nemes, kutató, utazó jutott el Egyiptomba, ahonnan eredeti tárgyak tömkelegét hozták magukkal. Ezek később a különböző múzeumok tulajdonába kerültek. Így került a Szatmár Megyei Múzeumhoz egy fából faragott szobor, valamint egy Oziriszt ábrázoló bronzszobor. „A Fáraók Egyiptoma" kiállításon pedig összesen tíz múzeum eredeti tárgya vagy másolata lesz majd látható február 19-től május 10-ig, keddtől szombatig 09.00 - 17.00, vasárnap pedig 10.00-14.00 órák között a Szatmár Megyei Múzeumban.

Az érdeklődők megtekinthetnek több bronzszobrot, amelyek közül több Oziriszt vagy Íziszt ábrázolja, de szép számmal mutatnak be az egyiptomiak által szentként tisztelt állatokat is. Szintén megtekinthető lesz több eredeti szkarabeusz, amelyek amulettként is szolgáltak, de nem számított ritkának az eset, amikor ezt a halott felbontott mellkasán egyenesen a már nem működő szívére tették. Kolozsvárról érkezik majd egy szarkofág, Nagyszebenből pedig egy múmiának egy testrésze.

És hogy válaszoljunk a címben feltett kérdésre: édesanyja bátorsága előtt fejet hajtva az egyik fáraó egy kardot helyezett anyja holttestére. A tudósok meglepve konstatálták, hogy a kard annak a stílusnak felel meg, amelyet a Felső-Körös-vidékén készítettek. Ezek a kardok görög közvetítéssel jutottak el Egyiptomba és az említett fáraó egy ennek a stílusnak megfelelő kardot helyezett édesanyja holttestére. A kor vasmegmunkálásának regionális központja pedig a mai Apa település területén volt.

Ennek a kardnak a pontos mását is megtekinthetik az érdeklődők „A fáraók Egyiptoma" kiállításon, amelyre a belépődíj a kedvezményesnél is olcsóbb: felnőttek számára 3, gyerekek számára 2 lejbe kerül.