Nemzetközi kutatások szerint az élelmiszercsomagoló anyagokban, konyhai eszközökben, textíliákban, és kozmetikumokban is használt perfluorozott vegyületek megnehezíthetik a megtermékenyülést. Bár a fejlődési rendellenességek kiváltásával is kapcsolatba hozható vegyületek felhasználását egyre szigorúbban korlátozzák, lassú lebomlásuk miatt még évtizedekig jelen lesznek környezetünkben, sőt szervezetünkben is.
Dán vizsgálatok szerint azon hölgyek, akiknek szervezetében magasabb perfluoroktánsav (PFOA), valamint perfluoroktánszulfonát (PFOS) koncentrációt mértek, nehezebben estek teherbe. A felmérés során összesen 1240 nő vérmintáját elemezték, és kérdeztek meg arról, hogy mennyi ideig tartott, hogy teherbe essen.
A.vérminták PFOA, illetve PFOS tartalma – más vegyi szennyezőkhöz hasonlóan – viszonylag változatos volt (6,4–106,7 ng/ml, illetve 1–41,5 ng/ml között volt). A vér szennyezettsége alapján négy csoportba osztott nők közül a legszennyezettebb három csoport tagjainak átlagosan 60–154 százalékkal hosszabb időre volt szükség a teherbe esésre, mint a legkevesebb mérgező anyagot tartalmazó csoport tagjainak.
A vegyületek hatásmechanizmusa még nem ismert, de a kutatók szerint a vegyület feltehetően a női nemi hormonális rendszer működésének befolyásolásával fejti ki hatását. Állatkísérletek alapján a vegyületcsoport károsítja a májat, az immun- és a nemi szervrendszert.
