Merkel szankcionálná a diktátorokat
Az eddiginél gyorsabb és hatékonyabb nemzetközi szankciókat sürgetett az emberi jogokat megsértő diktátorok ellen a német kancellár.
Angela Merkel pénteken elhangzott nagyszabású külpolitikai beszédében hangsúlyozta, hogy a diktátorokat a jövőben "célzott szankciókkal" kell térdre kényszeríteni. A kancellár példaként Iránt és Szíriát említette.
Az 1961-ben alapított, az egyik legfontosabb német külpolitikai gondolatműhelynek tartott "Bergedorfer Kör" (Bergedorfer Kreis) fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Angela Merkel ismételten köszönetet mondott a NATO líbiai katonai beavatkozásáért. Ugyanakkor hangoztatta, hogy az abban való közvetlen német részvétel elutasítása semmiképp nem jelentett semlegességet.
Németország tartózkodott a szavazástól, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa hónapokkal ezelőtt felhatalmazást adott a nemzetközi beavatkozásra. Álláspontját azzal indokolta, hogy a katonai intervenció helyett a politikai és gazdasági szankciókat részesíti előnyben. A német tartózkodás miatt Berlint élesen bírálták szövetségesei.
A kancellár most ismét visszakozott, és úgy értékelte, hogy a NATO beavatkozásának döntő szerepe volt a Kadhafi-rezsim megbuktatásában. A jövőre vonatkozóan nem zárta ki, hogy német katonai egységek - akárcsak Afganisztánban - részt vesznek a nemzetközi békefenntartásban, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez csak az utolsó eszköz lehet. "Egyetlen katonai konfliktust sem lehet csak katonai eszközökkel megoldani" - szögezte le Angela Merkel.
A német külpolitika fő pilléreiről szólva a kancellár első helyen az Egyesült Államokkal való partneri viszonyt említette. Tíz évvel a New York-i és washingtoni terrortámadások után ugyanakkor úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok és Németország viszonya nem csak biztonsági partnerség. A két országot mindenekelőtt közös értékek, közös történelem, közös kultúra kötik össze - fogalmazott a kancellár, aki az Európai Unión belül kiemelte Berlin és Párizs együttműködésének jelentőségét. Merkel utalt arra, hogy Németország és Franciaország közös állásponton van az euró megmentését célzó erőfeszítéseket illetően. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jövőbeni stabil euró érdekében a Lisszaboni Szerződés esetleges módosítását sem lehet megkerülni. "A stabil euró megőrzése csakis mélyebb integráció és nagyobb megbízhatóság útján lehetséges" - jelentette ki a kancellár.
A Közel-Keletet illetően Merkel állást foglalt a békefolyamat, illetve a közvetlen tárgyalások felújítása mellett. A kancellár Izraelt és a palesztinokat egyaránt arra szólította fel, hogy tartózkodjanak az egyoldalú lépésektől. Merkel közvetve megerősítette, hogy nem támogatja egy palesztin állam az ENSZ által történő egyoldalú elismerését, és más megoldást részesít előnyben. Kívánatosnak nevezte, hogy az Európai Unió egységes álláspontot képviseljen a kérdésben.
A kancellár beszédével egy időben vált ismertté Berlinben, hogy Németország március óta több mint 100 katonát vezényelt a líbiai bevetést irányító, különböző NATO-parancsnokságokhoz. Az ellenzék bírálta ezt, hangoztatva, hogy egy ilyen lépéshez szükség lett volna a Bundestag előzetes jóváhagyására.
