Merkel és a CDU a vasárnap vesztese

Noha Szász-Anhaltban nyerni tudott, mégis Angela Merkel kancellár pártja, a CDU a a németországi tartományi választások legnagzobb vesztese:  mindhárom vasárnapi tartományi (Landtag-) választáson kevesebb szavazatot kapott mint öt éve.

A Szász-Anhalt tartományt 2002 óta kormányzó CDU a vasárnapi választáson a szavazatok 29,8 százalékával végzett az első helyen. Ez a CDU második legrosszabb eredménye az ország keleti felén, a volt NDK területén fekvő tartományban, és 2,7 százalékpontos visszaesés a 2011-ben szerzett 32,5 százalékhoz képest. A párt 30 képviselőt küldhet a 87 tagú magdeburgi Landtagba.

A 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) már első nekifutásra a második számú erő lett a szász-anhalti tartományi gyűlésben. A CDU-elnök Angela Merkel kancellár menekültpolitikájának bírálatára építő párt a szavazatok 24,2 százalékát szerezte meg, ami 24 helyet jelent. Ez az AfD eddigi legnagyobb sikere.

Az AfD maga mögé utasította az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldalt, amely a szavazatok 16,3 százalékát kapta meg, 7,4 százalékponttal elmaradt a 2011-ben megszerzett 23,7 százaléktól, és 17 képviselő helyre tett szert.

A CDU eddigi koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) támogatottsága még nagyobb mértékben zuhant, mindössze a szavazatok 10,6 százalékát nyerte el, ami 10,9 százalékpontos csökkenés az öt évvel ezelőtti 21,5 százalékhoz képest. Az SPD-frakció így 11 fős lesz.

A Zöldek csupán 0,2 százalékponttal lépték át a bejutási küszöböt, 5,2 százalékot szereztek, ami 1,9 százalékpontos csökkenés a 2011-es 7,1 százalékhoz képest, és 5 képviselői helyet jelent.

A CDU-SPD koalíció elveszítette többségét. Ez az első eset Németországban, hogy az úgynevezett nagykoalíció - a szövetségi szinten két legnagyobb párt összefogása - nem elég egy tartományi gyűlésben többségi támogatással rendelkező kormány felállításához.

Reiner Haseloff (fotó) tartományi miniszterelnök az ARD országos közszolgálati televíziónak nyilatkozva kiemelte, hogy nem pártja, a CDU miatt bukott el a nagykoalíció, hiszen nagyjából ugyanannyi voksot kaptak, mint 2011-ben.

Hozzátette, hogy az SPD mellett egy harmadik partnert is bevonva stabil kormányt lehet alakítani. Hangsúlyozta, hogy az AfD támogatóit "vissza kell hozni a demokratikus közép" területére. Az AfD előretörése nem helyi, hanem "össznémet és európai probléma", amelyre reagálni kell, hogy a "populisták ne csábítsák el szavazóinkat" - húzta alá.

A CDU-s politikus már tavaly novemberben sürgette, hogy a szövetségi kormány a befogadható menedékkérők számának korlátozására vezesse be a tartományok teljesítőképessége alapján kialakított felső határ intézményét, és leszögezte, hogy a 2,2 millió lakosú Szász-Anhalt évente legfeljebb 12 ezer menekültet tud integrálni. Ezzel kapcsolatban az ARD-nek azt mondta, hogy nem Angela Merkel ellen, és nem a kancellár politikáját bíráló, a felső határ bevezetését szintén követelő Horst Seehofer bajor miniszterelnök mellett foglalt állást, hanem Szász-Anhalt érdekeit képviselte.

Éppen ezért sikerült megtartani a szavazókat - jegyezte meg, utalva arra, hogy a CDU 2011-ben és most is nagyjából 325 ezer listás szavazatot kapott, és a szavazataránya azért csökkent, mert a választási részvételi arány 51,2 százalékról 61,1 százalékra emelkedett.

Arra a kérdésre, hogy állásfoglalása nem sikertelennek bizonyult kísérlet volt-e az AfD feltartóztatására, Reiner Haseloff azt mondta, hogy az AfD később, a nők ellen elkövetett szilveszteri szexuális zaklatások és rablások hatására erősödött meg, és ebben a média "nem teljesen ártatlan".

Rajna-vidék-Pfalzban szociáldemokrata párt (SPD) nyerte a tartományi törvényhozási (Landtag-) választást. A tartományt 25 éve kormányzó SPD a szavazatok 36,2 százalékát szerezte meg, 0,5 százalékponttal erősödött a 2011-ben elért 35,7 százalékhoz képest, így 39 helyet kap a 101 tagú mainzi Landtagban.

Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) 31,8 százalékkal története legrosszabb rajna-vidék-pfalzi eredményét érte el, 3,4 százalékponttal gyengült a 2011-ben megszerzett 35,2 százalékhoz képest, így 35 képviselőt küldhet a Landtagba.

A harmadik helyet az Alternatíva Németországnak (AfD) szerezte meg, az újonc párt a szavazatok 12,6 százalékával jutott be a Landtagba, 14 helyet kap.

A liberális FDP átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, ami öt évvel ezelőtt nem sikerült neki, így most visszakerül a tartományi gyűlésbe: a 2011-es 4,2 százalék után 6,2 százalékos eredménye van, ami 7 helyet jelent.

Az SPD eddigi koalíciós partnere, a Zöldek támogatottsága 15,4 százalékról 5,3 százalékra süllyedt, 18 helyett csak 6 képviselőt küldhetnek a Landtagba. Az SPD-Zöldek koalíció így elveszítette többségét.

Malu Dreyer (fotó) miniszterelnök, a szociáldemokraták politikusa a választás után kijelentette, hogy az FDP-vel és a Zöldekkel kíván kormányra lépni, és a nagykoalíció a CDU-val csak végső megoldásként jöhet szóba. A két kiszemelt partner nyitottnak mutatta magát a közös kormányzás lehetőségéről szóló tárgyalások elkezdésére.

Julia Klöckner, a CDU listavezetője kiemelte, hogy pártja a két fő cél közül az egyiket elérte, hiszen az SPD-Zöldek koalíció nem tud tovább kormányozni. Egyben elismerte: a szociáldemokratákat illeti meg annak joga, hogy elsőként próbáljanak meg kormányt alakítani.

Az AfD-vel egyik párt sem hajlandó együttműködni.

Baden-Württembergben a Zöldek kapták a legtöbb voksot. A tartományt a szociáldemokratákkal (SPD) 2011 óta együtt kormányzó Zöldek a szavazatok 30,3 százalékát szerezték meg, ami 5,8 százalékpontos emelkedés a 2011-ben elért 24,2 százalékhoz képest, és 47 helyet jelent a 143 fős stuttgarti Landtagban.

Az 1980-ban alapított párt most először nyert tartományi választást.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) minden eddiginél rosszabbul szerepelt, 27 százalékot szerzett meg, ami 12 százalékpontos gyengülés az öt évvel ezelőtti, első helyet jelentő 39 százalékhoz viszonyítva. A CDU így 42 képviselőt küldhet a Landtagba.

A harmadik helyen az újonc Alternatíva Németországnak (Afd) áll, amely a szavazatok 15,1 százalékával jutott be a Landtagba, és 23 helyet szerzett meg.

A negyedik az SPD 12,7 százalékkal, ez 10,4 százalékpontos visszaesés a 2011-es 23,1 százalékhoz képest, és 19 helyet jelent.

A liberális FDP 8,3 százalékot kapott, 3 százalékpontot javított a 2011-es 5,3 százalékhoz képest, és 12 helyet szerzett meg a Landtagban.

A Zöldek-SPD koalíció az utóbbi gyenge szereplése miatt elveszítette többségét. A Zöldek a CDU-val vagy az SPD-vel és az FDP-vel alakíthatnak kormányt, de egy CDU-SPD-FDP koalíciónak is lehet többsége.

Winfried Kretschmann (fotó) tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa az urnazárás után tett nyilatkozatában kiemelte: nincsenek "világos többségi viszonyok" az új összetételű Landtagban, a Zöldek ezért készen állnak tárgyalni valamennyi "demokratikus párttal". Az AfD előretörése azt a kötelezettséget jelenti a demokratikus erőknek, hogy legyenek nyitottak az "új típusú szövetségekre" - mondta.

Guido Wolf, a CDU listavezetője azt mondta, hogy pártja nehéz helyzetbe került, de egyik célját elérte: megakadályozta a Zöldek-SPD koalíció fennmaradását. Hozzátette, hogy pártja ugyan hajlandó "végiggondolni" a koalíciós lehetőségeket, de mivel a baden-württembergiek többsége a "változásra szavazott", ezért a CDU-nak kell kormányt alakítania.

Nils Schmid, az SPD listavezetője keserűnek nevezte pártja választási eredményét, és úgy vélte, a Zöldek a kampányban sikeresen tulajdonították egyedül Winfried Kretschmannak a közös kormányzás eredményeit. Kiemelte, hogy szerinte a Zöldek kaptak felhatalmazást a választóktól a kormányalakításra.

Jörg Meuthen, az AfD listavezetője hangoztatta, hogy egy "parlamentáris demokráciában erős, élénk ellenzékre van szükség", és pártja ezt a szerepet kívánja betölteni.