Merkel: Auschwitzra emlékezni mindennapi kötelesség

Auschwitzra nemcsak évfordulókon kell emlékezni, hanem minden egyes nap, és az emlékezésből az a jövőre irányuló feladat is következik, hogy az együttélést az emberiesség elveinek alapján kell megszervezni - mondta a német kancellár hétfőn Berlinben, az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Angela Merkel hangsúlyozta: az emlékezéssel "tartozunk az áldozatoknak", de Auschwitz emlékét a jelen és a jövő érdekében is meg kell őrizni, hiszen a holokauszttal, a náci Németország rémtetteivel való szembenézés révén kialakulhat az emberben "egy finom érzék, egy vészjelző rendszer", amely figyelmeztet, ha "megkérdőjeleződnek az együttélés alapvető értékei".

A kancellár üdvözölte, hogy a németországi zsidó közösség egyre nagyobb, létszáma meghaladta a százezret. Ugyanakkor szégyennek nevezte, hogy a mai Németországban fenyegetnek, szidalmaznak vagy megtámadnak embereket, csak azért, mert vállalják zsidóságukat vagy kiállnak Izrael mellett.

"Szégyenfolt hazánkon", hogy zsinagógák és zsidó közösségi intézmények állandó rendőri védelemre szorulnak - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy minden németnek kötelessége szembeszállni az antiszemitizmus és az embergyűlölet minden más formájával, megnyilvánulásával.

Angela Merkel a bevándorló-, menekült- és iszlámellenes Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalomra utalva hozzátette: nem szabad eltűrni az utcákon megjelenő, szikrázó gyűlöletet azok ellen, akik új hazát keresnek Németországban.

Az államnak, a társadalomnak, a polgároknak közösen gondoskodniuk kell arról, hogy "mindenki szabadon és biztonságban élhessen nálunk, vallástól és származástól függetlenül" - mondta a német kancellár a Nemzetközi Auschwitz Bizottság megemlékezésén, amelyen megjelent a parlamenti pártok számos képviselője és a kormány több tagja.

A több országos közszolgálati televízióban élőben közvetített rendezvényen beszédet mondott két auschwitzi túlélő. Egyikük, Fahidi Éva - akit 1944-ben Debrecenből hurcoltak Auschwitzba - kiemelte, hogy a túlélők megtapasztalták a gyűlöletet, és nem gyűlölnek senkit, a rémtettek elkövetőit sem.

"Mi tudjuk, hogyan teszi tönkre a gyűlölet a lelket, és magasan a gyűlölet felett állunk. Ez a mi szomorú vigaszunk" - mondta Fahidi Éva.

A fájdalom és a hiányérzet viszont nem múlik, és az idő sem segít, hanem csak tovább mélyíti a gyászt - tette hozzá a magyar holokauszt-túlélő, akinek 49 rokonát, köztük legközelebbi hozzátartozóit gyilkolták meg Auschwitzban.

A másik szónok, Marian Turski lengyel történész elmondta, hogy az emberiség története a gátfutáshoz hasonlít. A nemzedékek mint stafétabotot adják át az utánuk következőknek az összegyűjtött élettapasztalataikat, "jókat és rosszakat is".

Így a felnövekvő generációnak tudnia kell, hogy amikor ma megaláznak a vallása vagy származása miatt egy zsidót, vagy éppen keresztényt, muzulmánt, bosnyákot, törököt vagy izraelit, az olyan, mintha "előlről kezdődne Auschwitz" - mondta Marian Turski.