Még nem jöhet létre a Harag György Színház

Lekerült a helyi tanácsülés napirendjéről az önálló szatmári magyar színház megalapításának tervezete.

Több hónap előkészület és határozattervezet-összeállítást követően a Szatmárnémeti helyi tanács elé került a tervezet, amely az Északi Színház román és magyar társulatát két önálló jogi személlyé alakította volna. Szavazás azonban nem volt ebben az ügyben, a tanácsosok elnapolták ennek a megvitatását a kezdeményező és a tervezeten dolgozó RMDSZ-es tisztségviselők és színháziak legnagyobb csalódottságára. Az önálló magyar színház megalapításának kezdeményezéséről azonban nem mondtak le, a tervek szerint újra a tanács elé fogják vinni az ügyet, amennyiben a Prefektúra véleményt nyilvánított a Harag György Színház elnevezés kapcsán.

Hogy miért is lenne fontos a magyar és román színtársulat önálló jogi személyiségekké való alakulása, sokak számára nem egyértelmű. Stier Péter, az Északi Színház adminisztratív igazgatója illetve Bessenyei Gedő István a Harag György Társulat művészeti igazgatója egy sor jól megalapozott okot sorolt fel ennek szükségességét alátámasztandó.

A kezdeményezésnek nincs etnikai színezete

"Először is tisztázni kell, hogy a Harag György Társulat önálló színházzá való alakulásának gondolata nem etnikai indíttatású, és nincs szó arról sem, hogy az egyik színháznak költöznie kellene a patinás épületből. Ugyanabban az épületben működhetne tovább a két színház, ahogy ez eddig is történt, és ahogy ez az ország más városaiban is történik" - mondja Bessenyei Gedő István.

Az országban ugyanis a szatmárnémeti az egyetlen önkiormányzati fenntartású színház, ahol egy jogi személyiségen belül két társulat működik, a saját lábra állás előnyeit mindenütt felismerték már. Temesváron például önálló jogi személyként működik a magyar, a német és a román színház, de hasonló a helyzet Nagyváradon, Aradon, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron is. Utóbbi helyen külön jogi személyiségként osztozik egy-egy épületen a román színház és opera, illetve a magyar színház és a magyar opera. Nincs ez máskéntaz a fővárosban sem, ahol az egyetlen kisebbségi színházként működő Bukaresti Zsidó Színház, ország többi kisebbségi (magyar és német) színházához hasonlóan, szintén is különálló jogi személyiségként működik. Sokfelé a bábszínházat is "lecsatolják" a színházról, egyszerűen azért, mert mások a célok.

"Romániában egy magyar színháznak a kisebbségi színjátszás voltát kell erősítenie. A román színház más városok román színházaival kell felvegye a versenyt, olyanokkal, akiknek jól kialakított menedzsmentjük, pr-munkájuk és infrastruktúrájuk van. Ez két eltérő kulturális piacot jelent" - magyarázza Stier Péter.

Az Északi Színház bevételeivel kapcsolatban fontos tudni, hogy a saját bevételek esetében a Harag György Társulat az összeg nagyjából 70 százalékát hozza be, a román nyelven játszó társulat 30-at. A Harag György Társulat esetében a támogatóktól, mecénásoktól, jegy- és bérletbevételből származó összeg jóval nagyobb, ez viszont bekerül a költségvetésbe és nem a kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg... A magyar előadások nézőszáma is jelentősen nagyobb, pedig nincs több premier, de egy előadást többször játszik a Harag György Társulat, mert van rá igény - derül ki a beszélgetés folyamán.

"Nagyváradon is hasonló volt a helyzet az önállósodás előtt. Az önálló román színház ezt követően fejlesztett: színesebb, vonzóbb, minden közönségréteget megszólító repertoárt állított össze és így növelni tudta a nézőszámot és a bevételt is. Szatmárnémetiben például még szilveszterkor, vagy évadzárás alkalmával sem játszik közönségbarát műfajokat az Északi Színház román nyelvű társulata - éppen ezért sok román anyanyelvű néző látogatja a Harag György társulat népszerűbb előadásait" - mondja Bessenyei.

A művészeti igazgató szerint a román nyelven játszó társulat csak nyerne az önállósodással - közép és hosszútávon mindenképp előnyös lenne számukra is a határozat elfogadása és életbe léptetése, hiszen az új helyzet ösztönzően hat a menedzsmentre is. Az viszont tény, hogy rövid távon a Harag György Társulat lenne a nyertese az önálló jogi személyiséggé válásnak.

Sok vitát szült a tervezet

A határozattervezet nyilvánosságra kerülésekor sokan megijedtek, de a színházon belül is a többség a két önálló jogi személyiség kialakítása mellett volt. "Az ellenzők között olyanok is voltak, akik arra hivatkoztak, hogy a kommunista rendszerben a két társulat remekül együtt tudott működni. Azt viszont elfelejtik, hogy az szinte 25 évvel ezelőtt volt, és azóta sok változás történt. Ők egy legalább 15 éve elavult menedzsment-koncepció mellett érvelnek, nem látják be, hogy nem hiába létezik világszerte a trend: a kisebb egységek könnyebben irányíthatók és hatékonyabban működnek. A tiltakozók között sajnos olyanok is akadtak, akik nem tudták, hogy pontosan miről is van szó, nem voltak jelen egyik társulati gyűlésen sem, nem érdeklődtek az indítványunkat alátámasztó szakmai érvek iránt, és a tények ismeretének teljes hiányában alkottak véleményt. Néhányan szinte reflexből, gondolkodás nélkül védelmére keltek ennek a rég elavult struktúrának, amelyet a kommunista diktatúra korszakából örököltünk, anélkül, hogy kíváncsiak lettek volna a lehetséges alternatívákra" - nyilatkozta Stier.