A román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) eddig nem tudott megállapodásra jutni arról, hogy a jövő évi parlamenti választásokat milyen választási rendszer szerint szervezzék meg, de a tárgyalások folytatódnak.
Korábban úgy tűnt, hogy sikerült közelíteni álláspontjaikat, de kiderült, hogy lényeges kérdésekben még mindig nem jutottak közös nevezőre. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese szerint az egyik vitatott kérdés az, hogy a parlamenti mandátumoknak hány százalékát tegyék ki az egyéni választókerületekből megnyerhető mandátumok, és mennyit képezzenek a kompenzációs rendszer nyomán elnyerhető mandátumok. Az RMDSZ azt szeretné, ha a mandátumok 45 százalékát a töredékszavazatok visszaosztása nyomán nyernék el a jelöltek, a demokrata pártiak azonban ezt az arányt 20 százalékra csökkentenék, amit viszont az RMDSZ elutasít.
A feleket megosztja az is, hogy hány fős legyen a román parlament. A PDL 300-ra korlátozná a törvényhozók számát. A szövetség egy kompromisszumos javaslattal állt elő, eszerint a szenátorok száma csökkenne azáltal, hogy valamennyi megyének csak két szenátora lenne, de a szövetség a képviselőház létszámát változatlanul hagyná. Így a jelenlegi 470 fős, kétkamarás parlament létszáma összesen mintegy 400-ra csökkenne.
Márton Árpád szerint mind a mandátumok megoszlásának módja, mind pedig a parlament létszámának a demokrata pártiak által javasolt változata jelentős mértékben gyengítené a romániai magyarság parlamenti képviseletének erejét. Csak a magyarok által többségben lakott Hargita, Kovászna és Maros megyékből juthatnának a parlamentbe magyar törvényhozók. Kolozs, Máramaros, Arad és Szilágy megyék magyarságát viszont megfosztanák ettől a lehetőségtől, ami az RMDSZ számára elfogadhatatlan.
Romániában jelenleg egyfordulós, arányos egyéni választókerületes szavazási rendszer van érvényben. Ezt 2008-ban, a legutóbbi parlamenti választáson alkalmazták először. A kormánypártok azért akarják most módosítani, mert az akkor kitalált rendszer kiszámíthatatlan, még hozzávetőlegesen sem lehet előre látni, hogy kik azok a második vagy harmadik helyen végzett jelöltek, akik bekerülhetnek a parlamentbe. A következő parlamenti választásokra várhatóan egy év múlva kerül sor.