„Maradok, ha a csapat marad”
A Szatmárnémeti VSK női kosárlabda csapata mintegy fél percre volt attól, hogy kiharcolja az ötödik, mindent eldöntő mérkőzés megvívását: az Aradi negyedik összecsapás vége előtt 26 másodperccel még a szatmáriak vezettek 57-54-re...
Kedd délelőtt természetesen mindenki nagyon le volt törve a klub háza táján, az ezüstérmet egyelőre még nem tudták sikerként elkönyvelni. „Szomorú vagyok, mert a lányok fantasztikusan harcoltak, de a hét nap alatti négy igen kemény mérkőzés látszott a csapaton, és a kulcsemberek az utolsó fél percben már nem tudtak koncentrálni, így hibákat is vétettek", mondta Dan Fleseriu vezetőedző.
A mester nem mulasztotta el élesen bírálni a mérkőzés játékvezetőit sem: „A játékvezetés is jócskán Arad-párti volt, de megvolt az esélyünk arra, hogy ötödik mérkőzést játsszunk hazai pályán. Nagy kár, hogy nem tudtunk élni vele. A bajnoki ezüstérem a szatmári kosárlabda legnagyobb sikere, de azért mégis fájó, hogy nem lett fényesebb a medál, holott a négy mérkőzésből hárman jobban játszott a VSK mint az Arad", mondta.
A tréner természetesen a jövőről is ejtett pár szót és leszögezte: amennyiben ez a gárda egyben marad, akkor ő is szívesen maradna Szatmárnémetiben. „A három szatmári idényem alatt most ez a legjobb csapat amellyel dolgoztam, én szeretnék maradni továbbra is, feltéve ha egyben marad ez a gárda, mert ismét egy új csapatot felépíteni nem igazán akarnék. A nemzetközi kupában, a FIBA Europe Cup-ban is indulni kellene, de ezekről majd tárgyalunk a vezetőséggel", mondta.
Ekkor még bizakodtunk: az első meccset 67-62-re nyerte a VSK
A vezetőség szándéka ugyanakkor egyértelmű: „Dannak egyébként már említettem, hogy addig nem megy el Szatmárról, amíg egyszer nem lesz bajnok a csapat", mondta Kereskényi Gábor, a VSK igazgatótanácsának elnöke, aki szintén élesen bírálta az aradi játékvezetést. „Ezen a meccsen a lányok elhitték, hogy 2 ezer hazai néző előtt le lehet győzni otthonában az Aradot, úgy harcoltak mint az oroszlánok, le a kalappal az egész gárda előtt. Jobban is voltak, de nagyon szomorú, hogy ezen a szinten ilyen volt a bíráskodás, a játékvezetők csúfot űztek a lányok egész idénybeli munkájából. Pop Claudia a meccs után negyedórával is még sírt emiatt, és feltette a kérdést, ha a szövetség tolerálja az ilyen bíráskodást, akkor ezek után milyen érzésekkel menjen ő a válogatott edzőtáborába. Mindenesetre egy ilyen bajnoki döntőben külföldi játékvezetők kellenének. Pár év múlva persze biztosan nagyon szép lesz ez az ezüst, de most még azért kicsit keserű a szánk íze ".
Kereskénye egy érdekes intermezzót is elmesélt az negyedik mérkőzéssel szemben: „A nagyszünetben, mikor vezettünk négy ponttal, odajött hozzánk egy aradi szurkoló, aki először gratulált a csapatunkhoz, majd sokatmondóan megjegyezte, ugye tudjuk, hogy a Szatmár most itt nem nyerhet semmilyen körülmények között".
