Malala Juszafzai, a Nobel-békedíj egyik idei kitüntetettje

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért megosztva kapta az idei Nobel-békedíjat a pakisztáni Malala Juszafzai.

Malala Juszafzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita családban. Apja költő és tanító, aki mindvégig támogatta lánya kiállását a nők jogai mellett. A diáklány tizenegy évesen már nyilvánosan felszólalt az ellen, hogy a pakisztáni tartományban egyre nagyobb hatalomra szert tevő iszlám fundamentalista tálibok nem engedik, hogy a lányok tanulhassanak. A Szvat-völgyet 2008-ban elfoglalták a tálibok és azonnal bezárták a lányiskolákat (a legtöbbnek még az épületét is felrobbantották), betiltották a zenét és a televíziót, sőt még azt is, hogy a nők egyedül menjenek vásárolni. Juszafzai dühében kampányolni kezdett a tálibok ellen, Gul Makar (Búzavirág) álnéven írott blogbejegyzései, amelyekben mindennapjait írta le a fundamentalisták uralma alatt, a BBC brit közszolgálati televízió honlapján is megjelentek.

A Szvat-völgyet fél év után visszafoglalta a pakisztáni hadsereg, Juszafzairól dokumentumfilm készült, számos nyilatkozatot adott, megkapta a civileknek adható legmagasabb pakisztáni kitüntetést. A lány tisztában volt azzal, hogy kilétének nyilvánosságra kerülése után veszélybe került, mert egy fanatikus tálib vezető, Maulana Fazlullah mindent megtett, hogy elhallgattassa. A Facebookon fenyegető kommenteket kapott, az újságokban is figyelmeztették, hogy hagyjon fel "nyugati gondolkodást népszerűsítő tevékenységével", a lapokat pedig becsúsztatták az ajtaja alatt. Mivel ő nem fogadott szót, a tálibok végül úgy döntöttek, hogy "cselekedni" kell és gyilkosokat küldtek rá, noha a törzsi törvények tiltják nők megölését. 2012. október 9-én két merénylő állította meg a Juszafzait szállító iskolabuszt egy katonai ellenőrző pont közelében, és név szerint szólították a 15 éves lányt. Rémült társai ugyan azt mondták, hogy nincs a buszon, de a férfiak tudták, kit keresnek: célba vették, találat érte a fején, nyakán és vállán, a golyók két másik lányt is megsebesítettek.

Malala csodával határos módon életben maradt: helikopterrel szállították kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta, kezelését Angliában fejezték be, ahol azóta is él. A merénylet után az amúgy is nemzeti hősnek számító kislányból nemzetközi példakép lett, akit Barack Obama amerikai elnöktől Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárig támogatásukról biztosítottak a világ vezetői. A tálibok ugyanakkor bejelentették, hogy Malala továbbra is célpontjaik között szerepel, a díjakat pedig szerintük csak azért kapja, mert az iszlám ellen dolgozik.
Juszafzai 2013 februárjában jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, és bejelentette: alapot hozott létre, amelynek célja, hogy minden lány, minden gyerek tanulhasson. Az alap először Pakisztánban épített iskolákat lányok számára. Malala júliusban, 16. születésnapján felszólalhatott az ENSZ-ben, megkapta az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet legrangosabb kitüntetését, "A lelkiismeret nagykövete" díjat, az Európai Parlament Szaharov-díját, amelyet a gondolatszabadság melletti fellépésért ítélnek oda minden évben és már tavaly is jelölték a Nobel-békedíjra.