Közös magyar-román kormányülést tartanak Bukarestben. A tanácskozás napirendjén 11 pont szerepel: a többi között szó lesz a csíkszeredai főkonzulátusról, a magyar nemzeti vízumról, környezetvédelmi problémákról, valamint oktatási és belügyi-közigazgatási kérdésekről. |
Majdnem a teljes magyar kabinet és jónéhány államtitkár-helyettes, államtitkár és főosztályvezető, mintegy 50 küldött érkezett reggel a bukaresti Otopeni repülőtérre, ahonnan Gyurcsány Ferenc a közeli Snagovba hajtatott, hogy megkoszorúzza Nagy Imre snagovi emlékoszlopát. A kormányülést helyi idő szerint 10 órától tartják a Victoria palota Transsylvana-termében, ahol jelen lesz teljes bukaresti kabinet. A terembe 45 egyforma széket vittek, tehát ennyien vesznek részt a történelminek mondott magyar-román közös kormányülésen. Szimbolikus jelentőséget tulajdonít az eseménynek Gyurcsány Ferenc és Colin Popescu Tariceanu. Üzenni akarnak saját országuk közvéleményének és a nemzetközi politikának, hogy a két ország viszonya jó, megérett a stratégiai partnerségre. Másfelől konkrét döntések is születnek a gazdaság, a vidék és infrasturktúra fejlesztés, a természetvédelem, a kultúra és az oktatás területén. Árvízvédelmi stratégiáról fognak aláírni egyezményt, de szóba kerül a verespataki bánya terve, amelyet Magyarország jelenlegi formájában ellenez. Felvetődik az a közös terv, hogy a magyar-román határon 10 kilométerenként épüljenek átkelőhelyek és a Duna közös kihasználásának stratégiai projektjéről is elvi megállapodás születhet. A román kormány ismertetni fogja az észak-erdélyi autópálya-építéssel kapcsolatos véleményét, és egyelőre nem lehet tudni, hogy tárgyalnak-e a romániai magyar állami egyetemi oktatás bővítéséről, az önálló magyar karok létrehozásáról, amit a Bolyai Egyetem újraindításáért küzdő kezdeményező bizottság sürgetett. Úgy tűnik viszont, hogy a magyar állami támogatással indított és fenntartott Sapientia magánegyetem társfinanszírozására hajlandóságot mutat a bukaresti kabinet. Az ülés végén mintegy húsz dokumentumot írnak alá részint a miniszterelnökök, részint a tárcavezetők. Majdnem mindegyik bukaresti újság megemlíti az eseményt. Az egyik pedig interjút közöl a magyar miniszterelnökkel, aki szerint azután, hogy a történelem során a két nemzet elég keserűséget és kiábrándulást okozott egymásnak, most eljött az ideje meg kell tanulni, hogy örüljünk is egymásnak, hiszen egymás mellett fogunk élni a jövőben is. Gyurcsány Ferenc úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak két nagy felelőssége van a régióban, a térség stabilitásának felelőssége és a határon túl élő magyarság támogatásának felelőssége. Ezeket az elveket részletesebben kifejti a Hét című marosvásárhelyi magyar hetilapnak is a miniszterelnök, majd a határon túli magyar szervezetekkel való viszonyát firtató kérdésre azt mondja: nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak tartja a viszonyt, amelyet azonban beárnyékol a kettős állampolgárság ügye. Ez a kérdés belátható időn belül nem lesz napirenden. Meg lehet próbálni a magyar-magyar kapcsolatok napirenden tartani, de ez Gyurcsány Ferenc szerint megmérgezi a kapcsolatokat és akik egymással jó viszonyban akarnak lenni, a megoldható kérdésekkel foglalkoznak. A két országnak szimbolikusan közös kormánya van három órán át – mondta a Magyar Rádiónak Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, aki elmondta: nem lehet egyszerűen egy kerekasztal-értekezlet lesz az ülés, hanem komoly döntéseknek kell születniük és születnek is. Példaként a főkonzulátusi hálózat bővítését nevezte, amelynek értelmében rövid időn belül Csíkszeredában létre fog jönni a magyar főkonzulátus. A kormányfő-helyettes hozzátette: arról is döntenek, hogy a két fővárosban működő kulturális intézetek nyithatnak fiókot, így Sepsiszentgyörgyön létrejöhet a bukaresti magyar kulturális intézet ottani fiókja. |
MR