Madármegfigyelés határon innen és határon túl

Befejeződött a terepi madárszámlálás a határ menti megyékben. Arad, Bihar, Temes és Szatmár megyékben 70 darab 2x2 kilométeres négyzeten és több mint 200 településen végeztek felmérést a bevont önkéntesek.

A felmérések a „Határon átnyúló madártani monitoring hálózat és on-line adatbázis fejlesztése" című projekt keretében zajlottak, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Erdélyi Kárpát Egyesület - Szatmárnémeti (EKE) osztályával, a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel közösen 2011-ben valósít meg a „Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013" keretében. Az egyesületek összehangolt munkája elengedhetetlen, mivel a határok által tagolt, ám természeti szempontból egységesnek tekinthető területek megőrzése, védelme csak nemzetközi együttműködéssel valósítható meg.

A projekt célja a határ mentén elhelyezkedő, természeti értékekben gazdag területek hosszú távú megőrzésének megalapozása. Mindezt a területek, a természetvédelmi jelentőségű élőhelyek és fajok állapotában bekövetkező változások nyomon követésével igyekszik elérni.

- A projekt megvalósítási ideje alatt több átfogó, összehangolt madártani felmérésre is sor került. A monitoring munka alapvetően terepi madarászást jelent, ami nélkülözhetetlen adatokkal szolgál a madárfajok állományairól, helyzetéről. A madarak - érzékeny reakcióiknak köszönhetően - egyfajta barométerként, jól jelzik a régió természeti állapotának változását.
A 2011 január 1. és  december 31. közt zajló projekt terepi madárszámlálása lezárult. Az érintett nyolc megyében önkéntesek járták végig a felmérésre kijelölt területeket. Romániában a határ menti négy megyében (Arad, Temes, Bihar, Szatmár) a 4 megyei koordinátor munkáját 9 önkéntes segítette - mondja Szabó D. Zoltán, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Karának oktatója

A Mindennapi Madarak Monitoringja program segítségével a gyakori, közönséges madaraink állományaiban és az élőhelyeik állapotában bekövetkező változások követhetőek nyomon. Az önkéntesek 70 2x2 kilométeres nagyságú, véletlenszerűen kijelölt mintavételi területekről gyűjtötték az adatokat, két alkalommal április-július időszakban. Emellett sor került a fehér gólyák elterjedésének feltérképezésére, ami alatt több mint 200 településen jegyezték fel a gólya fiókák számát. Az adatok segítségével nyomon követhető a faj szaporodási sikeressége, valamint előrejelezhető az állomány méretének jövőbeli alakulása.

A védett fajok és természeti területek megőrzésében kiemelten fontos szerepet játszanak a rendszeres megfigyelésen alapuló, standard módszerekkel megvalósított monitoring munkák. A két országban több mint egy évtizede zajló célzott adatgyűjtésben immár több ezer önkéntes vesz részt. A munkájuk során gyűjtött adatok jelzik, hogy milyen folyamatok zajlanak a természeti rendszerekben. Ezen ismeretek birtokában a felméréseket koordináló civil és hivatásos természetvédelmi szervezetek segítik a döntéshozókat és gazdálkodókat a megfelelő, hosszútávon fenntartható területkezelési eljárások kidolgozásában.