Macron vagy Le Pen lehet az új francia elnök

A végleges adatok szerint Emmanuel Macron független, centrista politikus végzett az első helyen a voksok 23,75 százalékával, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje lett a második a szavazatok 21,53 százalékával a francia elnökválasztás vasárnapi, első fordulójában. Ők ketten jutottak tovább a második fordulóba.

Tőlük leszakadva, de nem jelentősen, a harmadik helyen végzett a konzervatív Francois Fillon 19,91, míg Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali jelölt a voksok 19,64 százalékával a negyedik helyet szerezte meg.

Hazafiak a nacionalisták ellen  

Macron vasárnap este kijelentette, hogy a francia hazafiak elnöke akar lenni a nacionalisták fenyegetésével szemben. Hívei előtt Párizsban tartott beszédében nemzeti egységet sürgetett. Közölte, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást akarja megszerezni a május 7-i második fordulóra, és azt ígérte, már hétfőn elkezd dolgozni azon, hogy többséget tudjon szerezni a törvényhozásban.

Macron – aki egy éve indította el választási mozgalmát – méltatta kampánya támogatóit is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy “megváltozzon az ország irányvonala”.

Hangoztatta, hogy a mostani választások jelentős állomást jelentenek az ország történetében, hiszen a franciák elutasították azoknak a nagy pártoknak a jelöltjeit, akik az elmúlt harminc évben az országot kormányozták.

Francois Hollande francia államfő már vasárnap este telefonon gratulált Macronnak.

Történelmi eredmény Le Pentől 

A hírügynökségek kiemelték, jelentős eredményt könyvelhet el a Nemzeti Front és Marine Le Pen is, mert sem a párt, sem ő soha nem kapott ennyi (6,9 millió) szavazatot az elnökválasztások történetében. Marine Le Pen 2012-ben az első fordulóban 6,4 millió voksot gyűjtött össze, míg apja, Jean-Marie Le Pen 2002-ben az első fordulóban 4,8 milliót, míg a második fordulóban 5,5 milliót kapott.

Az elnökválasztás második fordulóját május hetedikén tartják.

Elsöprő győzelmet arathat Macron 

A francia elnökválasztás második fordulójában Macron elsöprő győzelmet arathat Le Pennel szemben – derült ki a vasárnapi első forduló után közzétett közvélemény-kutatásokból.

A Harris közvélemény-kutató szerint Macron a szavazatok 64 százalékát szerezheti meg, az Ipsos/Sopra Steria felmérése szerint pedig a voksok 62 százalékát kaphatja az Európa-barát centrista jelölt május 7-én.

Érkeznek a gratulációk

Angela Merkel német kancellár, akinek szavait külpolitikai szóvivője idézte, azt mondta: Macron eredménye jó jel Európa jövője számára. “Most szükségszerű, hogy az Európa-barát erők együtt munkálkodjanak és diadalmaskodjanak”.

Sigmar Gabriel német külügyminiszter úgy vélekedett vasárnap, hogy “biztosan” Emmanuel Macron lesz az új francia elnök. A jordániai látogatáson tartózkodó Sigmar Gabriel a francia elnökválasztás első fordulója után beszélt arról a Twitteren közzétett videoüzenetében, hogy a függetlenként indult Macron “nagyszerű elnökjelölt”, és az “egyetlen olyan Európa-párti jelölt volt, aki nem rejtőzött Európa-ellenes előítéletek mögé”.

A német külügyminiszter hozzátette: világossá kellene tenni, hogy ez a választás hatalmas lehetőség egész Európa számára, és előnyös lenne a német-francia kapcsolatok szempontjából is.

Német parlamenti képviselők is üdvözölték, hogy Macron bejutott a második fordulóba, ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy két Európa-ellenes jelölt – Marine Le Pen mellett a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon – együttesen a voksok mintegy 40 százalékát szerezte meg.

Gratulált a francia elnökválasztás első fordulójában vasárnap elért eredményéhez Macronnak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Szavait Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője idézte a Twitter közösségi portálon. Az üzenet szerint Juncker “minden jót kívánt” Macronnak az elnökválasztás második, május 7-én tartandó fordulójára.

Tüntettek Le Pen ellen 

Fiatal francia tüntetők, akiket felbőszített, hogy Le Pen – akkor még csak az előrejelzések szerint – bejutott az elnökválasztás második fordulójába, vasárnap este Párizsban rendőrökkel dulakodtak, akik könnygázzal próbálták feloszlatni őket.

A fiatalok, köztük anarchista és antifasiszta csoportok a francia főváros keleti részén található Bastille téren gyűltek össze, miután megjelentek az első becslések az első forduló eredményeiről.

A mintegy 300 tüntető a tér rondóján gyűlt össze, néhányan közülük álarcot és fekete öltözetet viseltek. Palackokkal és petárdákkal dobálták a rendfenntartókat, pár benzines palack is repült a rendőrök felé, akik könnygázzal válaszoltak, és három tüntetőt előállítottak. Rohamrendőrök vették körül a teret, megakadályozva, hogy újabb csoportok jussanak be az emblematikus kelet-párizsi térre.

A tüntetést egy magát antifasisztának nevező csoport kezdeményezte, amely a “barikádok éjszakáját” hirdette meg. Az egyik szervező hangosbemondón mindenkit arra hívott fel, hogy jöjjön tüntetni “Marine és Macron ellen”.  ”Kijöttünk tüntetni ez ellen a jelmezbál ellen, amelyet ez a mai választás jelent” – mondta az AFP-nek az egyik tüntető, neve elhallgatását kérve.