Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál köztársasági elnök; az államfő ezt hétfőn jelentette be az Országgyűlésben, napirend előtt. Döntését azzal magyarázta, plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie. Ugyanakkor etikátlannak és jogszerűtlennek minősítette, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, mondván, hogy ezt csak bíróság tehette volna meg.

Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény rendelkezései és legjobb tudása szerint, alázattal végezte. "Isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem" - fogalmazott.
Úgy folytatta: az alaptörvény szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét. "Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem a szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem, elnöki mandátumomról lemondjak" - jelentette be.
Előzőleg a köztársasági elnök arról beszélt: az ártatlanság vélelme és a jogorvoslati lehetőség mindenkit megillet, és úgy vélekedett, hogy kisdoktori dolgozata ügyében félrevezették a közvéleményt.

Szólt arról, hogy a politika világában szinte "semmi sem szent", támadás okává válhat "betegség, rokonság, ifjúkori tett, szülők bűne", számtalan olyan dolog, amelynek semmi köze a politikus alkalmasságához, helytállásához. "Számomra, aki a közéleti politika színterére nem nagyon régen a sport, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok világából érkeztem, mind a mai napig megdöbbentő és elszomorító ez a sportszerűtlenség. Nehéz ezt a méltánytalanságot megszokni" - mondta.
Felidézte, egy internetes portál januárban azzal vádolta meg, hogy húsz évvel ezelőtti kisdoktori dolgozatában meg nem engedett módszert alkalmazva "túl sokat idézett" mások műveiből anélkül, hogy az eredeti szerzőket az előírt módon feltüntette volna.

"Még meg sem indult a tényfeltárás, még egy kommünikét sem adhattam ki, az itt ülő képviselők közül néhányan máris megbélyegeztek, csalónak kiáltottak ki, és lemondásomat követelték. Rögtön felröppent a hír, hogy az elnök csal, lop és hazudik. Gondoskodtak arról is, hogy ez a megalapozatlan vád külföldre is kijusson" - mondta.
Feltette a kérdést, kinek állhat érdekében, hogy "Magyarország lejáratásával egy időben becsületében és emberségében meggyalázza a köztársasági elnököt". Szerinte erre azoknak kell válaszolniuk, akik csak félig idéztek szabályrészleteket, és csak az őt terhelő részeket mutatták be az üggyel kapcsolatos dokumentumokból, és így sikerült félrevezetniük a közvéleményt.

Kiemelte, hogy kisdoktori dolgozata az akkor érvényes - 1985-ben hozott - szabályok szerint készült. Hozzátette, a szabályozás nem foglalkozott a felhasznált szakirodalom feltüntetésének módjával, és az általa választott megoldást - a dolgozat végén szereplő irodalomjegyzéket - az opponens és a konzulens is elégségesnek tartotta. Hangsúlyozta, hogy dolgozatára és a szóbeli védésre is summa cum laude minősítést kapott, az utóbbit megelőzően ismertetett előopponensi vélemény hiányosságot nem jelzett, noha szerinte ez lett volna az a pillanat, amikor még felhívhatták volna figyelmét az idézetek pontosabb jelölésére. "De mivel ez nem volt a feltételek között, gondolom, ők is jóhiszeműen jártak el, amikor elégségesnek minősítették a dolgozat végén megjelenő forrásmegjelölést" - vélte.

Beszédében megerősítette, tiszta a lelkiismerete, ezért mer a parlament elé állni. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.
Elmondta, hogy fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület - távollétében, meghallgatása nélkül - megvonta doktori címét. Ezt úgy magyarázta, hogy címét - a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatára, a nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére - csak bíróság vonhatta volna vissza, erre az egyetemi testületnek nem volt felhatalmazása.

"Az eljárás etikátlan és jogszerűtlen volt" - jelentette ki, hozzáfűzve, fellebbez a döntés ellen, és ha kell, bíróság előtt bizonyítja igazát.
Megerősítette, hogy PhD-fokozat megszerzésére tesz kísérletet, témája a környezetvédelem és sport kapcsolata lesz. "Bizonyítani kívánok magamnak és mindazoknak, akik az országban, sőt a határon túlról is a szeretet és a bizalom energiáját küldik felém" - közölte.
Schmitt Pál ezután szólt arról, hogy államfői feladatait maradéktalanul teljesítette, majd - arra hivatkozva, hogy a plágiumügy megosztja a nemzetet - bejelentette lemondását. Felszólalását úgy zárta: "Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára".
Beszéde végén a kormánypárti képviselők felállva tapsolták meg.



Az államfő felszólalását folyamatos zaj és közbekiabálások sora, helyenként taps kísérte az ellenzéki oldalról. A házelnök ezt Schmitt Pál beszéde után szóvá téve azt mondta: kizárólag a köztársasági elnök iránti tisztelete miatt nem utasította rendre a tőle balra ülő képviselőket és a mögöttük lévő páholyokban helyet foglalókat. Úgy fogalmazott: önmagában az méltatlan, hogy a parlamentben tőle balra helyet foglaló képviselők - az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai - az Országgyűlésben ülhetnek. Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból, az MSZP és a DK több politikusa ugyanakkor elhagyta az üléstermet.

Schmitt Pál beszédét követően Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment, később csatlakozott hozzájuk Kövér László, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.