Lelkipásztorok találkozója
A Hivatások évének kezdetén, a következő négy évre érvényes lelkipásztori terv megismerésére, válaszkeresésre és a feladatok tudatosítására, gyűltek össze a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye plébánosai, önkéntes és főállású lelkipásztori munkatársai, hitoktatói, lelkiségi mozgalmainak és -közösségeinek képviselői.
A kétnapos rendezvény során a középpontban a beszélgetés állt, a rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével kidolgozott cselekvési terv megismerése és a célok tisztázása. Éppen ezért, már az első este folyamán, az ünnepi szentmisét és a bemutatkozást követően ismertették a pasztorális tervet, bemutatva annak leosztását az esperesi kerületekre, ahol ennek szeletei évről évre váltják majd egymást. A cél ugyanis az, hogy a következő négy év alatt, a plébániák aktív résztvevőinek segítségével felfrissítsék az egyházmegye életét, elősegítve a működést és valóságba ültetve a zsinati rendelkezéseket.
A Lelkipásztori Napok ugyanakkor, a következő tematikus év kapcsán fórumot kívánt nyújtani a hivatás fogalmának újraértelmezésére. A szombati nap meghívottja, Dr. Jitianu Liviu, előadásában alapvető életkérdések aktualizálásával, az önmegismerés és az emberi kapcsolatokon keresztül próbálta megilágítani a hivatás lényegét. Mint kiemelte: „Egyre több ember áll részben frusztráltan, máskor üresen, mert nem talál megfelelő és kielégítő választ arra, hogy mi életének a célja és értelme. Az önmaga szabadságát kiharcoló ember határhelyzetbe került, mert nem kap a létére elégséges választ és éppen ezért nem látja hivatását sem. A ‘teremtés koronája' önmagára maradt; társadalmi és egyházi hordozói - vagyis azok a szerepek és irányvonalak, amelyek eddig az életében biztosak voltak - funkcionális szélcsendbe kerültek, mert az ember életében sem a társadalom, sem pedig sokszor maga az Egyház nem tud olyan választ adni, ami őt kielégítené, és a boldogságát biztosítaná."
Jitianu Liviu az egymással megvalósuló emberi interakciókat, kapcsolatokat új színben értelmezte. Meglátásában minden új emberi kapcsolat egy új kihívást is magában hordoz, amire egyedi, személyes válaszokat kell megfogalmaznunk. Így valósul meg aztán a hivatásunk, ami végső soron egy feladat, olyas valami, amit énképűen kell megvalósítani a kihívás és válaszadás dinamikájában. Ahogy kiemelte, a hivatás „egy olyan út én és a másik, 'én és a te' felé, ami engem önmagammá tehet, mert olyan válaszok vannak benne, amit csak én és énképűen tudok megadni."
A Lelkipásztori Napok két körben ültette asztalhoz a többszáz résztvevőt, hogy a plénumokra véleményeket, javaslatokat fogalmazzanak meg a hivatások és a lelkipásztori terv kapcsán. Ezek összegzése is hozzájárul ahhoz, hogy a célkitűzésekkel összhangban egy életképes, működő munka valósuljon meg a következő négy év során is a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében.
Összegyűltek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye plébánosai
