Legendás vért izzadó lovak nyomaira bukkantak

Nyolcvan ló csontjait találták meg a kétezer éve élt kínai császár mauzóleumának a feltárásakor Senhszi (Shaanxi) tartományban, a leletek nyomán ismét a figyelem középpontjába kerültek a Közép-Ázsiából származó, "vért verejtékező mennyei lovakról" szóló ősi legendák.

A csontvázakat két áldozati gödörben találták a Nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 8.) uralkodójának, Vu-ti (Han Wu-di) császár (Kr.e.156-K.e. 87) mauzóleumában Hszinping (Xingping) városában.
Az áldozati gödröket Jang Vu-csan (Yang Wuzhan) régész irányításával 2009 szeptemberében kezdték el feltárni, ám a leletekről eddig az archeológusok alig hoztak valamit nyilvánosságra. Mindkét áldozati gödör egy-egy hatalmas barlang, amelyekben 20-20 nagy "üreget" alakítottak ki, ezek bejáratát két-két mén és egy agyagkatona őrizte.
Jang Vu-csan tájékoztatása szerint a lovak maradványait DNS-vizsgálatoknak vetik alá, hogy megállapítsák, milyen fajtáról van szó. Mint a régész kifejtette, a leletek nyomán ismét az érdeklődés központjába kerülnek a vért verejtékező mennyei lovakról szóló ókori legendák.

"A hagyomány szerint Vu-ti császár tetemes jutalmat ajánlott fel annak, aki szerez számára egyet a Közép-Ázsiában tenyésztett titokzatos hátaslovakból, amelyek nagy ritkaságnak számítottak Kínában" - magyarázta a régész.

Jelenleg a "vért verejtékező mennyei lovakat" a 3000 éves akhal-teke türkmén fajtaként azonosították. Ez a világ egyik legrégebbi és legsajátságosabb lófajtája. A gyorsaságáról és állóképességéről híres fajta "vért verejtékező" elnevezés onnan ered, hogy a lovaknak nagyon vékony a bőre és az erek átlátszanak rajta. Megerőltetés során az erek kidagadnak, meg is sérülhetnek és a vér összekeveredhet a valódi izzadsággal, így olybá tűnik, mintha vért izzadna a ló. A tradíció szerint hét takaróval kellett letakarni a lovakat bőrük érzékenysége miatt, és ezeket csak este, vagy versenyek alkalmával vették le. A legendák szerint Dzsingisz kánnak (1167-1227) is akhal-teke fajtájú hátaslova volt.

Vu-ti császártól származik a legkorábbi kínai írásos említés az akhal-teke fajtáról, "mennyeinek" nevezve hátaslovát.
A császár mauzóleumát Kr.e. 139-ben kezdték el építeni, egy évvel azután, hogy Vu-ti 16 éves korában a trónra került, s 53 évvel később fejezték be. Az építményben négyszáz áldozati gödör van, több mint az első kínai császár Csin Si-huang (Qin Shihuang, Kr. e. 259-210) mauzóleumában.