Indiában, a tibeti határ közelében fekvő Dzsalandár városában született. Egész életében azt vallotta, hogy három kultúra, az európai, az indiai és a tibeti keveredése határozta meg a gondolkodását, de leginkább "tibeti mentalitása" van. Boldog gyermekkora tizenegy éves korában ért véget, amikor hajóra tették, hogy Angliában immár formális oktatásban részesüljön. A szigetországot azonban sivárnak és unalmasnak találta, "mintha élve felboncolták volna".
Nehezen viselte az iskolákat, egyetemi vizsgáit már le sem tette. Ehelyett elhatározta, hogy író lesz, bár eleinte nehezen találta a szavakat. Első regényét Charles Norden álnéven írta és nem sok feltűnést keltett, a második Panic Spring pedig a szerzőt ért számtalan hatást tükrözi. Életét két szerencsés esemény változtatta meg: 1935-ben sikerült rávennie családját, hogy Korfu szigetére költözzenek, ahol nemcsak olcsóbban élhettek, hanem elmenekülhetett az unalmas angol tél elől, a szikrázó Görögország pedig visszahozta India ízét. A másik fordulópont Henry Miller Ráktérítő című regénye volt, amelyet elolvasva rajongói levelet küldött a szerzőnek és ezzel negyvenöt éves barátság vette kezdetét.
A második világháború alatt, 1941-ben menekülnie kellett Korfuról, feleségével és kislányával Kairóban telepedett le. Egy év múlva elvált feleségétől és Alexandriában a Brit Információs Iroda sajtóattaséja lett, erősen hatott rá a kozmopolita, vegyes kultúrájú város. Itt ismerkedett meg későbbi második feleségével, akiről az Alexandriai négyes egyik főszereplőjét, Justine-t mintázta. 1945-ben visszatérhetett az imádott Görögországba, két évig Rodoszon élt. 1947-48-ban Argentínában a British Councilt vezette, majd Belgrádban lett sajtóattasé.
1952-ben házat vett Cipruson, angoltanításból tartotta fenn magát. A sziget békéjét hamarosan a ciprusi görögök, az ottani törökök és a britek közötti háború dúlta fel. Az egymással harcoló ellenfelek közé szorult író felhagyott a tanítással és újra az angol kormány szolgálatába állt Nicosiában. Kiábrándító tapasztalatait az 1957-ben megjelent Keserű citrom című könyvében összegezte.
Még Cipruson belefogott legjelentősebb alkotása, az Alexandriai négyes első kötetének írásába, a monumentális művet végül Dél-Franciaországban fejezte be. Az 1957 és 1960 között megjelent, világsikert arató könyvet Durrell "négyfedélzetű" regénynek nevezte. A négy könyvben sajátos "körkörös" szerkezetet használt az emberi kapcsolatok és a szerelmi szenvedély bonyolultságának elemzésére. A hatalmas koncepciójú műben a részben párhuzamosan futó cselekményben négy különböző szemszögből mutatja be az egyiptomi világváros nagypolgári köreinek társadalmi, pszichológiai és szexuális életvitelét. A regényből George Cukor forgatott filmet 1969-ben Anouk Aimée főszereplésével.
Később keletkezett regényei és versei a tetralógia népszerűségét már nem tudták túlszárnyalni. Élete utolsó éveit tragédiák árnyékolták be: még kétszer nősült, de harmadik felesége meghalt, elsőszülött lánya öngyilkos lett.
1990. november 7-én halt meg Sommiersben. Lawrence Durrell alakja szerepel öccse, a zoológus Gerald Durrell korfui témájú könyvei, így a Madarak vadak, rokonok és a Családom és egyéb állatfajták lapjain.