A kutyáknak is lelkük van, s e lelket olykor kezelni kell az arra hivatott „pszichiáternek”. Ám a hiba legtöbbször a gazdi készülékében van: a helytelen nevelésben.
Vasteleki Péter, a csepel-szigeti vakvezető kutyakiképző iskola szakembere szerint a négylábúak két esetben kerülnek a „díványra”: született idegrendszeri probléma vagy a gazdi nevelési hibái, mellényúlásai, tájékozatlansága miatt. Az utóbbiakra jóval gyakrabban van példa. Így véli Fekete István író is, aki a következőket írja: „vannak persze a kutyák között is szelíd, vidám, komor, hamis, goromba, stréber, tolvaj, sőt hülye egyéniségek is… ez rendesen nevelési hiba, mert a kutyák – általában – egészséges ösztönökkel jönnek a világra.” De milyen nevelési hibákat követhetünk el, és mi lesz az eredmény?
Nyuszi az eb
– Csillogó szemű csau-csaujával jött egy idősebb hölgy, aki szerint kedvence mindentől fél, behúzza a farkát, idegen kutyák láttán nem egyszer eliszkol – meséli Vasteleki Péter. Először neurológiai vizsgálatokat végeztünk, az ingertűrési határt vizsgáltuk. Váratlan, erős zajokkal teszteltük. A kutyus behúzott farokkal menekült. A normális reakció az lett volna, hogy az első ijedség után feloldódik, hívásra idejön. Egyértelmű volt a diagnózis: a kutya nem érzett biztos hátteret, a hölgy gyerekpótléknak használta. Ilyenkor morfondírozik az ember: közölje a gazdával, hogy gyengekezű?
Másik véglet az autokrata gazdi, aki nem meri felvállani a konfliktusokat embertársaival, és hatalmi vágyait a kutyáján éli ki.
|
Engedetlen
Tetszik, nem tetszik, a kutyában a falkaösztön uralkodik, annak ellenére, hogy „megszelidült”, vagyis az ember leghűségesebb társa lett immár százezer éve. Csak a falkavezér most nem a legerősebb eb, hanem a gazda. – Ha nem érzi, hogy mi vagyunk a domináns a „csapatban”, azonnal megpróbálja átvenni a kormányrudat – mondja Takács Györgyi állatorvos, gyakorló kutyapszichológus. – Apróságokon múlhat a dolog. Fontos, hogy a kutya előtt együnk. Hisz vadon élő állatoknál mindig a falkavezér ehet először a zsákmányból, ő kapja a legjobb falatokat. Nos, számos családban a kutya kap először enni, és csak utána ebédel vagy vacsorázik a gazda. Ne csodálkozzunk hát, ha a kutya nem engedelmeskedik! Arra is figyeljünk oda, hogy mi menjünk ki először az ajtón. Ha pedig folyton ugrál, söpörjük le magunkról könyörtelenül, ne foglalkozzunk vele. A játékot mi fejezzük be, ne ő unja meg. Jó taktika, ha levegőnek tekintjük, csak az alapszükségleteit látjuk el. Ebünk pár hét múlva megtanulja, ki az úr a háznál, és igényelni fogja a törődést.
Amelyik ugat
A szakembereket sokszor azzal keresik meg a gazdik, kutyájuk emberbarát, ám négylábú társaival igen agresszív. Ilyenkor a gazdi a túlzott féltés hibájába esik: olyannyira óvja kedvencét, hogy össze sem engedi más kutyával. Így nem működik az eb vele született kommunikációs ösztöne, nem érti fajtársai csillapító jeleit, amellyel közlik, szándékaik tisztességesek.
Ám az is lehet, hogy az eb nem csupán kutyatársaival akarnok: szokatlanul agresszív, mindent megtámad, ami mozog. Ilyenkor a kutyapszichológus megvizsgálja, örökölték-e a szülőktől e tulajdonságot, netán szervi megbetegedés, környezeti ártalom, családi konfliktus, új kutya áll a háttérben. Ami az utóbbi eshetőséget illeti: nagy vadászírónk, Kittenberger Kálmán úgy látja, a féltékenység talán a kutyák egyetlen valódi jellemhibája.
Normál esetben semmi különös nincs abban, ha négylábú barátunk ugat – ez a dolga. Ám ha ok nélkül csahol egyfolytában, annak bizony oka van: túlságosan „pörög”, elhanyagolt, hiányzik neki egy szeretett ember, fél vagy szeretehiánya van. Megoldás lehet, ha több időt tölt vele, jobban figyel rá, ha elviszi kutyaiskolába. Utóbbi egy kutyának sem árt, ráadásul kitűnő családi program.
|
Bezárt négylábú
Amilyen a gazda, olyan a kutya – örök igazság. Takács doktornőhöz egyszer igen nagy mozgásigényű foxterriert vittek, a panasz az volt, egész nap száguldozik a lakásban. – Nem tudtam nem észrevenni, hogy a család tagjai is folyton mozgásban vannak, egy percre nem állnak meg.
Gyakori probléma az is, hogy a gazdi állítása szerint „a kutya a lakásban nyüszít, vonyít, de mindenképpen pocsékul érzi magát.” Ezen nincs mit csodálozni, ha egy nagy mozgásigényű ebet (mondjuk vadászkutyát, magyar vizslát) panellakásban tart valaki. Különben is: a kutyát, ha egy mód van rá, ne tartsuk lakásban – pár fajta kivételével. Ha mégis, lehetőleg minél kevesebbet hagyjuk egyedül a négy fal között. S ha így teszünk, kapcsoljuk be a tévét, hátha lát valami számára tetsző műsort.
Menthetetlen
Mikor áll meg a kutyapszichológus tudománya? Szüleim ónémetjuhásza hazaérkezésünkkor tíz percig elmeháborodott módjára viselkedik boldogságában, majd megnyugszik. Ezzel a szakember nemigen tud mit kezdeni, temperamentumos kutyáknál előfordul.
Takács doktornő egy „páciense” (szintén németjuhász) a családban született gyermekre terelődött figyelmet (addig ugye, csupán ebünkre sütött a nap) azzal a furcsa szertartással vezette le, hogy szüntelen a saját farkát kergette. – Bevallom, ez egy olyan eset volt, ahol nem tudtam segíteni. Németjuhászunk manapság is perpetuum mobilét játszik; a gyerek jól van, növekedik.
|
Drávucz Péter