Öt dokumentumot írtak alá a román és
a magyar kormány együttes ülésén.Öt dokumentumot írtak alá, további tizet pedig véglegesítettek szerdán Nagyszebenben a román-magyar együttes kormányülés eredményeként, ezek a gazdasági és kulturális élet, a kisebbségvédelem, valamint az infrastrukturális fejlesztés számos területét fogják át. Ennek értelmében az illetékes tárcák vezetői megállapodást írtak alá a belügyi és rendészeti együttműködésről, a határ menti települések európai uniós pénzekből finanszírozott fejlesztéséről, a kisebbségvédelmi kutatás területén megvalósítandó együttműködésről, a pénzügyi területen való összehangolt cselekvésről, valamint a Budapest-Bukarest-Konstanca gyorsvasút megépítéséről.Az ülésen döntés született arról, hogy Magyarország teljes mértékben liberalizálni fogja a munakerőpiacot a szakképzett munakerő számára.
Ami a sajátos kisebbségi kérdéseket illeti, Románia és a Magyar Köztársaság kormányai Nagyszebenben alártak egy jegyzőkönyvet a román-magyar intézményközi együttműködés tárgyában az etnikumközi kapcsolatok kutatása terén. A jegyzőkönyv célkitűzései megvalósításának távlati célja a két országban lévő etnikumközi légkörnek, a nemzeti és etnikai kisebbségek történelmének megértése valamint a multikulturalitás és a kulturák közötti párbeszéd elősegítése. A közös érdekű programok és projektek megvalósítása céljából a két országban működő szakintézmények pénzügyi támogatásban fognak részesülni, és közös kutatócsoportot, valamint szakértői és munka-csoportokat fognak létrehozni. Az előirányzott alapokat közös tanulmányok és adatbázisok létrehozására, kutatók és szakértők cseréjére, közös problémák konzultációira, összahasonlító elemzésekre, informativ anyagok elkészítésére, valamint a nemzetközi szervezetek által finanszirozott projektekben való együttműködésre fogják fordítani. Ugyancsak pénzalapokat fognak létrehozni egy közpolitikákat vizsgáló közös komparatív műhely szervezésére, szemináriumok és tudományos konferenciák előkészítésére és megvalósítására valamint a két országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális örökségének a felleltározására.
Egy másik megállapodás értelmében 2007 végéig az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium befejezi a Román-Magyar Ifjúsági Iroda létrehozását célzó procedúrákat. Az iroda jogi személyiség nélküli struktúraként fog működni az Országos Ifjúsági Hatóság keretében, és szorgalmazni fogja a két ország fiataljai közötti együttműködést a kultúra, tudomány és oktatás területén.
A felek ugyanakkor eldöntötték azt is, hogy támogatni fogják Romániában a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, és nem utolsó sorban a bukaresti Ady Endre Líceumot.
A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport kérdésében is döntés született: a felek megegyeztek, támogatni fogják a szoborcsort restaurálását.
A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium két Memorandumot és egy Jegyzéket nyújtott be a Román és a Magyar Kormány együttes ülésének napirendjére a következő tartalommal:
A policentrikus fejlesztési poltikák megalapozásának cselekvési terve, valamint a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium és a magyarországi társminisztérium közös cselekvési terve. “A legfőbb érv a fejlesztési póluspolitikáink összehangolása mellett az, hogy a közös határmenti övezetben olyan fontos városi tömörülések találhatók mint Szatmár, Nyíregyháza, Nagyvárad, Debrecen, Békéscsaba, Arad, Temesvár és Szeged. Úgy gondoljuk, hogy a fejlesztési pólusok összehangolt kijelölése az övezetbe vonzott erőforrások együtt hatásához kell vezessen. Érveket és ésszerűséget kell keresnünk a komplementaritásra és a konvergens fejlesztésekre. Támogatnunk kell a helyi hatóságokat, hogy olyan stratégiai fejlesztési terveket dolgozzanak ki, amelyek szem előtt tartják a régión belüli összes fejlesztési tényezőt, a határ mindkét oldalán”– nyilatkozta Borbély László miniszter. A sürgős politikai döntések előkészítése és meghozatala annak eredménye, hogy az európai területi együttműködésre vonatkozó (Magyarország, Bulgária) operációs programok, a csatlakozás előtti (Szerbia) és a szomszédsági politika (Ukrajna, Moldova, Fekete Tengeri térség) végső fázisához érkeztünk. Ezek a programok olyan célkitűzéseket határoznak meg, amelyek fontos döntéseket igényelnek a fejlesztési központokat illetően. Olyan központok mint Suceava, Iaşi, Galaţi-Brăila, Konstanca, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szatmár és Nagybánya.
Egy másik együttműködési megállapodás amelyet ma fogadtak el a Román Köztársaság Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztériuma, valamint a Magyar Köztársaság Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériuma között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, előreláthatólag EU forrásokból társfinanszírozásra kerülő projektek támogatására vonatkozik.
Az infrastrukturális fejlesztéseket illetően Szállításügyi Minisztérium a Román és a Magyar Kormány harmadik együttes ülése alkalmával több, az infrastrukturális fejlesztés területét érintő közös projektre vonatkozó jegyzéket mutatott be. Továbbá, aláírásra javasolt két közös nyilatkozatot a Románia területén áthaladó Budapest - Bukarest – Constanţa nagysebességű vasútvonal létrehozására, illetve a román-magyar határvonalat átszelő másodlagos fontosságú úthálózat összehangolt infrastrukturális modernizálására.
A román és a magyar Kormány támogatni fogja országának sportszövetségeit annak érdekében, hogy közösen pályázhassanak különböző nagyszabású sportesemények megszervezésére.
Megállapodás született arról is, hogy a mezőgazdasági területen az európai ügyek kérdéskörében konzultációs és tapasztalatcsere-folyamat indul, előkészítve ezáltal szaktárcák álláspontját a szakbizottságok munkálataira az Európai Unió elnökségének elsődleges területein. A román fél szerint, az állattenyésztés, a kertészet, a szőlőtermesztés vagy az erdészeti ágazat közötti tapasztalatcsere szintén erősítheti a kétoldalú együttműködést a mezőgazdaság területén. Továbbá konzultációkat terveznek a nemzetközi gazdasági és politikai szféra közös vonatkozásainak témakörében.
