A tagállamok nagy része úgy tartja: az általa
alkalmazott kisebbségi politika modellértékű.Valamennyi demokratikus társadalomnak el kell fogadnia a diszkrimináció-ellenesség, a nemzeti identitás megőrzésének, az anyanyelvhasználat-, illetve a kisebbségi képviselet elvét, nem csupán a nemzeti kisebbségek, hanem a többségi nemzet érdekében is - ezt Frunda György szenátor, az Európai Parlament közgyűlésének romániai küldöttségi elnöke jelentette ki szerdán, Strassbourgban, az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének vitájában elhangzott felszólalásában. „Ha a kisebbségek nem érzik magukat másodrendű állampolgároknak, ha nem diszkriminálják őket, jelentősen növekedhet az etnikai konfliktusok megoldásának lehetősége.” – tette hozzá Frunda György.
A küldöttségi elnök azt javasolta, hogy a testület vitassa meg a keretegyezmény időszerűségét, illetve azt, hogy ez ténylegesen megfelel-e a nemzeti kisebbségek elvárásainak. „El kell fogadnunk azt a tényt is, hogy a tagállamok nagy része úgy tartja: az általa alkalmazott kisebbségi politika modellértékű.” – mondta a szenátor.
Ugyanakkor azt is javasolta, hogy ezeket a különböző modelleket hangolják össze és dolgozzanak ki egy közös, mindannyiuk számára elfogadható kisebbségi protokollumot, amelynek álláspontja szerint a következő alapelveket kell tartalmaznia: a nemzeti kisebbséghez való tartozás joga, az anyanyelvhasználat a közélet bármely területén, a politikai életben való részvételhez való jog, a döntési jog a kisebbségeket érintő kérdésekben, valamint a kulturális-, illetve más jellegű autonómiához való jog.
„„Meggyőződésem, hogy kellő nyitottsággal, jóhiszeműséggel és toleranciával megtaláljuk a legjobb megoldást, amely a nemzeti kisebbségek számára széleskörű jogokat, illetve valamennyi tagállamban egy nagyobb mértékű politikai, társadalmi és etnikai stabilitást biztosíthat” – mutatott rá Frunda György, aki felkérte a testület tagjait, támogassák a dokumentum elfogadását.
