Közel tízezren álmodtak egy világot az Eddával
Két hónappal a Bikini fellépése után ismét hatalmas tömeg lepte el Szatmárnémetiben az új központot: a magyar rockzene egy másik pillére, az Edda Művek lépett fel a Partiumi Magyar Napok ötödik napján. Megérte kimenni!
„Zolikám, el tudod képzelni? Nekem ők jelentették a fiatalságot, minden régi számuk egy mozzanata életemnek", mondta a koncert előtt az egyik idősebb kolléga. Ezzel magyarázható az is, hogy legkevesebb három generáció képviselői töltötték be az Október 25 teret. Nem csak Szatmárnémetiből, vagy a környező falvakból, de sokan Csengerből is átjöttek.
Amikor az Edda Művek összeállt, még pajzán gondolat sem voltam. A rendszerváltást azonban már volt szerencsém megélni. Az azt követő hónapokban kezdtek megjelenni a tömbházak falain az első, kezdetleges graffitik. Mi azonban még nem tudtuk, hogy ezeket így hívják. Nekünk legfeljebb falfirkák voltak. Ezen falfeliratok közül nagyon gyakori volt egy, akkor értelmetlennek tűnő, négy betűből álló kombináció. EDDA. Nem tudtam mi az, de úgy gondoltam, ha ez „az új világban" jelent meg, akkor magyarságom valamilyen fontos velejárója lehet, valami misztikus dolog.
A magyar rocktörténelem ezen megkerülhetetlen bandája lépett fel pénteken Szatmárnémetiben. Pataky Attila és csapata remekül felmérte, hogy ennek a közönségnek „azok a régi nóták" kellenek, ezért az újabb albumokról alig három számot játszottak. De hát ha egy együttes olyan kultikus dalokat írt, mint a „Kölyköd voltam", „Az elhagyom a várost", az „Álmodtam egy világot", „A hűtlen", az „Éjjel érkezem" (és még hosszan sorolhatnám), akkor hülye lesz nem játszani azokat. Természetesen nem maradhatott el a „Szellemvilág" és a „Kör közepén" sem.
(A román politikai mocsárban szocializált agyam furcsa összefüggéseket vélt felfedezni az „Őrült" című dal és a napjaink realitása között: „a gyere őrült, gyere őrült, névsorolvasás, gyere őrült, gyere őrült, szükségem van rád" sorok helyett csak minimális áthallással összeállt a „gyere őrült, gyere őrült, népszavazás, gyere őrült, gyere őrült, szükségem van rád" parafrázis).
Közel negyven év pályafutás után és Pataky Attila minden műfaji eltévelygése ellenére az Edda még mindig iszonyat jól szól, Szatmárnémetiben pedig közel tízezren győződhettek meg erről.
