Az elmúlt tíz évben Szatmár megye lakossága 11,5 százalékkal csökkent, derült ki az Ovidiu Grigorescu, a Megyei Statisztikai Hivatal vezetője által prezentált adatokból. Egy évtizeddel ezelőtt 367.281-en laktak Szatmár megyében, most viszont csak 329.079-en - legalábbis a népszámlálási adatok szerint. Ezzel Szatmár megye az ország 29. legnagyobb megyéjének mondhatja magát.
Ami az etnikai összetételt illeti, a megyében 113.541 személy vallotta magát magyarnak, ez az összlakosság 34,5%-át teszi ki, szemben a tíz évvel ezelőtti 35,19%-al. A román lakosság aránya 57,7% (58,8% volt 2001-ben), a romáké 5,3% (szemben a 3,6%-al) és 1,5% a németeké (1,75% volt volt egy évtizede.) Számokban ez azt jelenti, hogy Szatmár megyében 189911 román, 17.500 roma , ötezer német és másfél ezer ukrán él. Szembetűnő, hogy csak a romák aránya nőtt meg. Ez egyszerre tudható be a természetes népszaporulatnak és az identitásuk felvállalásának.
Érdekesség, hogy Beregszó, Komorzán, és Tarsolc lakossága teljes mértékben románnak vallotta magát, de Kisgérce, Avasújfalu és Turc esetében is arányuk meghaladja a 97%-ot. Ezzel szemben Nagykárolyban, Sárközújlakon, Egriben, Börvelyben, Bogdándon, Kaplonyban, Csomaközön, Mezőfenyen, Hadadon, Avasújvárosban, Szilágypéren, Túrterebesen és Csanáloson a magyarság 50% fölötti. Sőt, Pusztadarócon, Lázáriban és Kökényesden arányuk meghaladja a 80%-ot is.
A romák legnagyobb arányszáma Szokondon tapasztalható (40%), a németeké pedig Mezőpetriben (27%), Csanáloson (25%) és Kaplonyban (22%) a legnagyobb.
Szatmárnémetiben 35723 magyar él
Szatmárnémeti lakossága jelen pillanatban 94.948 fő, ami 17,6%-os csökkenést jelent a tíz évvel ezelőtt regisztrált 115.142 főhöz képest. A lakosság 58,5%-a (55.904 fő) vallotta magát román, 37,6%-a (35.723 fő) magyar, 1,3 %-a (4068 fő) roma és 1,1%-a (1838 fő) német nemzetiségűnek. Ami a magyarság számarányát illeti, tíz évvel ezelőtt 39,33% volt a megyeközpontban.
Nagykároly lakosainak száma 22.781-ről 20.181-re csökkent. Ennek 54,8%-a magyarnak, 40,1%-a románnak, 2,4%-a németnek és 2,3%-a romának vallotta magát. Csökkent Tasnád lélekszáma is, 9528-ról 8411-re. Itt az etnikai megoszlás szerint a lakosság 51,1% román, 36,2%-a magyar, 11,4% roma. Avasfelsőfalu lakossága 9881 (11.602 volt tíz évvel ezelőtt), 94,3% vallotta magát román, 2.9% magyar és 1,9% roma nemzetiségűnek.
Sárközújlakon jelenleg 6639-en laknak, szemben egy évtizeddel ezelőtt, amikor a 7004-an éltek itt. A magyarság aránya 60,4%, a románságé 35,5%, a cigányok pedig 3,2%-ban vannak jelen. Erdődön 6486-ról 5889-re csökkent a lakosság száma, közülük pedig 59,2%-uk román, 18,6%-uk magyar, 16,1%-uk roma és 4,8%-uk német.
Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy a magyarság arányának csökkenése 1% körüli, ami megegyezik a románság csökkenésével is. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere kifejtette, hogy a megyeszékhely lakosságának csökkenése szorosan összefügg a körülötte fekvő községek lakosságának növekedésével. „A tény, hogy a város lakossága százezer alá csökkent semmilyen gyakorlati következménnyel nem jár, például a kormánytámogatások tekintetében. Ez pusztán egy pszichológiai küszöb", tette hozzá.
Mivel Szatmár megye lakossága 350.000, Szatmárnémetié pedig százezer alá csökkent, két-két tanácsossal csökken a megyei illetve a városi tanács összetétele: előbbi 33-ról 31-re, utóbbi 23-ról 21-re. Mindez azonban csak a következő, 2016-os választások után lép életbe.
Majdnem ötezerrel nőtt az épületek száma
Bár mind Szatmár megyében, mind Szatmárnémetiben csökkent a lakosság száma, nőtt viszont az lakóépületeké. A megyében 94.927-ről 100.196-ra, a megyeszékhelyen pedig 11.745-ről 13.144-re. Szatmár megyében 119.286 háztartást és 141.044 lakást regisztráltak. Egy lakás átlagban 2,7 szobát tartalmaz és 53,3 négyzetméter nagyságú. Ezzel Szatmár megye, figyelem, a harmadik helyen áll országos viszonylatban: csak Ilfov és Temes megyékben nagyobbak a lakások.