Könyvajánló: Egy asszony élete

Olvass, hogy élj! - tanácsolja Flaubert, ám gondolata miszerint az embernek olvasnia kell léte fenntartása érdekében, fordítva is értelmezhető. Az ember azért olvasson, hogy a könyv éljen, és majd a könyv léte által az olvasó is élhessen. Keltsük életre mi is őket!

Ezzel a gondolattal indítjuk könyvajánló rovatunkat, melyen keresztül megpróbáljuk felkelteni olvasóink figyelmét az olvasás szépségére, erre az életünk kereteit kitágító nagyszerű élményre. Ma is sokan és szívesen olvasnak, hiszen a könyv varázsát semmi sem tudja felülmúlni. Ennek mágiája nem múlt el, és örökké hódítani fog. Ugyan a „semmit" olvasók aránya másfél évtized alatt megduplázódott, de az emberek egy része, ha teheti szakít időt az olvasásra. Áldozz te is rá!

Ajánlunk a klasszikus, a modern, a posztmodern világirodalom remekei közül; a romantikustól, a krimin át a komikus, groteszk és abszurd művekig, mivel az ízlések eltérőek. Nézd meg e heti ajánlatunkat:

Guy de Maupassant: Egy asszony élete

A francia próza megújítójának, a novella nagy mesterének regényei is rendkívül érdekfeszítőek. Határozott realista világkép, mély lelkiismeret és bölcsesség árad belőlük.

Az Egy asszony élete című regényét a 19. század elején alkotta. Az olvasó Jeanne életét fiatal lány korától öregasszony koráig követheti nyomon. Egy életörömmel teli lányt ismerünk meg a könyv elején, de egy érzéketlen, életunt öregasszonytól búcsúzunk.

Jeanne a zárdai nevelés után könnyű illúziókkal tér vissza szülei kastélyába, de a romantikus álmok valóságából lerántják a jellemtelen emberek: férje, majd fia. A valóság megalkuvásra kényszeríti, ami tündéri lényét, illúziókkal teli életét unalmassá, monotonná változtatja; az érzékeny nő hamar összeroppan a hazugságok világában.

Jeanne  szolgálónőjének, Rosalienak hasonlóan nehéz, küzdelmes élete volt, aki azonban nem hagyta el magát. Talán azért nem, mert nem tehette. Mondhatjuk vajon, hogy Jeanne élete önkéntes szenvedés, mely ellen nem tesz semmit azon kívül, hogy a múlt boldogságába vagy a jövő ígéreteibe menekül? Vajon mire gondolhatott Rosalie, mely után kimondja: „Látja...az élet nem olyan jó... De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük."