Kisebbségi is lehet vezető

A nagyszebeniek megmutatták, hogyan lehet más, nem a többségi románok soraiból kikerülő politikust megválasztani a város élére, ez a példa álljon egész Románia előtt - fogalmazott szerdai nagyszebeni sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje.

A politikus arra utalt, hogy bár Nagyszebenben a német kisebbség számaránya mindössze két százalék, mégis a szász Klaus Johannist választották meg polgármesternek. Kelemen Hunor kifejezte reményét: Románia lakossága nem akkor fogja felismerni a magyarokban rejlő értékeket, amikor már olyan kevesen lesznek, mint ahányan most a németek vannak Nagyszebenben.
A magyar elnökjelölt esélyeit latolgató kérdésekre Kelemen Hunor politikai programjának két fejezetére utalt: az egyik a romániai magyarság sajátos problémáival, a másik az ország minden polgárát érintő társadalmi, szociális és gazdasági kérdésekkel foglalkozik.
Az államreformra vonatkozó elképzeléseit érintve kifejtette: Románia alkotmányából ki kellene iktatni a kormány "felelősségvállalásának" lehetőségét (vagyis azt az eljárást, hogy a kormány a bizalmi kérdést felvetve terjesszen be tervezeteket, parlamenti vita nélkül léptethessen életbe törvényeket), meg kellene szüntetni a "sürgősségi kormányrendeleteket", amelyek szintén megkerülik a parlamentet, s meg kell teremteni az állam intézményei közötti egyensúlyt.  
Leszögezte azt is, hogy módosítani kell az alkotmány első cikkelyét. "Ne értsen félre senki, nem azzal a szövegrésszel van bajunk, amely Romániát egységes és feloszthatatlan országként határozza meg, hanem a nemzetállam kifejezést szeretnénk törölni" - mondta. Kifejtette: Románia lakosságának több mint 10 százaléka valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozik, ebből 7 százalékot képvisel a magyar. Ez az ország tehát csak papíron lehet nemzetállam, a valóság más" - hangsúlyozta.