A feltételezések szerint egy nagytestű, kétszarvú rinocérosz (Ceratotherium neumayeri) koponyájáról van szó, amely igen elterjedt volt az adott időszakban a Földközi-tenger keleti partvidékén - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A koponya vizsgálata során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az állatot a tűzforró, úgynevezett piroklaszt áradata sodorta el, olyan kitörési felhő, amely nem a vulkáni kráter fölé emelkedik, hanem a tűzhányó oldalán zúdul le, mégpedig nagyon nagy, sokszor 100 kilométeres óránkénti sebességgel mindent elsodorva, elpusztítva. A Vezúv piroklaszt-típusú kitörése pusztította el Kr.u. 79-ben Pompejit és Herculaneumot.
A rinocérosz szinte azonnal elpusztult. "Teste megsült a 400 Celsius-fokos vulkanikus hamuban, majd az áradat szétdarabolta tetemét, elsodorva a koponyáját 30 kilométerre a kitörés helyétől" - írták le az orrszarvú megsemmisülését a kutatók, akik rámutatnak: a vulkanikus hamu igen ritkán őrzi meg a maradványokat.
"A feltárt fosszíliáknak csupán két százaléka kerül ki a vulkáni eredetű kőzetekből" - hangsúlyozzák a szerzők.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2012/11/121121210251.htm)