Kik panaszkodnak Strasbourgban?

A legtöbbet az oroszok panaszkodnak Strasbourgban - mármint abban az értelemben, hogy az ához orosz állampolgárok fordulnak a legnagyobb számban, az őket megillető jogok biztosítását kérve.

A kelet-franciaországi városban az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő taláros testületet arra hozták létre, hogy végső fórum legyen olyan ügyekben, amelyekben a panaszos saját hazájában - az ET 47 tagállamának valamelyikében - már kimerített minden jogorvoslati lehetőséget, és nem járt sikerrel. 

Csütörtökön tették közzé a bíróság friss statisztikai adatait, miszerint tavaly december 31-én közel 120 ezer ügy várt elbírálásra, és ebből 33 ezer Oroszország elmarasztalását kérte az alapvető jogok valamelyikének a megtagadása miatt. Az Oroszországból érkezett panaszok legtöbbje az államhatalom csecsenföldi túlkapásait tette szóvá.

Jean-Paul Costa, a bíróság elnöke ezzel összefüggésben méltatta, hogy a minap - a tagországok közül utolsóként - végre Oroszország is ratifikálta azt a módosító jegyzőkönyvet, amely lényegesen leegyszerűsíti, áramvonalasabbá teszi a bíróság működését. A Strasbourgba érkező ügyek mintegy 90 százaléka ugyanis alkalmatlan az elbírálásra - vagy azért, mert még nyitva lenne a panaszos hazájában jogorvoslati - fellebbezési vagy perújítási - lehetőség, vagy pedig azért, mert a szóvá tett érdeksérelem nem minősül az emberi jogok olyan megsértésének, amely az emberi jogok európai egyezményének valamelyik pontjával kimutatható módon ütközik.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának impozáns épülete

A strasbourgi elbírálásra alkalmatlan ügyek tömegének előzetes kiszűréséhez ezentúl nem lesz szükség bírói tanácsra, meg lehet ezzel bízni az aktát önállóan áttekintő egyes bírákat is.

A panaszosok számát tekintve az oroszokat a török állampolgárok követik, 13 ezer függőben levő panasszal. Főként a kurdok lakta területeken merülnek fel a jogellenes hatósági fellépést szóvá tevő esetek. Ukrajnából és Romániából közel 10-10 ezer ügy vár elbírálásra. E négy országból érkezett tehát az ügyek összesen 56 százaléka.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly 2395 ügyben hozott ítéletet, ami 27 százalékkal több, mint a 2008-ban ítélettel lezárt ügyek száma. A beérkezett panaszok száma 2009-ben 57.100 volt, 15 százalékkal több, mint az előző évben. Az elintézetlen aktahegy immár több mint 119 ezer ügyet jelent.