Kik lesznek kövérek?

A majmok társadalmának azok a tagjai, amelyek a csoportban kialakult ranglétra alján helyezkednek el, kövérek lesznek és koszorúér-betegségre hajlamosak.

Amerikai kutatók szerint félő, hogy ez az összefüggés az emberi társadalmi viszonyokra is vonatkozhat. A majmok között hamar kialakul a társadalmi rangsor: az erős állatok vezetik a csoportot, a gyengébbek lesznek a beosztottak. A háttérbe szorultak sorsa nem irigylésre méltó, gyakran a csoporton belüli agresszió áldozatai, és legtöbbször nem vehetnek részt a többiek mindannapi társas életében sem. Carol A. Shively és munkatársai azt vizsgálták, hogy az a szinte állandó stressz, amelyet ezeknek az állatoknak el kell szenvedniük, miképpen befolyásolja szervezetük működését. Negyvenegy, csoportban élő nőstény majmot olyan étrendre fogtak, amely megfelel az amerikai emberek általános kosztjának: sok kalória, sok zsír és koleszterin. Ezek az állatok társadalmilag a majomcsoport alsó rétegéhez tartoztak.

A vizsgálat 32 hónapig tartott. A kísérleti állatok erősen meghíztak, és ez döntően a hasi zsírszövet fölhalmozódásának volt a következménye. Ez fontos, mert sok adat bizonyítja, hogy a hasüregben összegyűlő zsírnak más a jelentősége, mint a bőr alattinak. A pocakban képződő zsír sokkal egészségtelenebb, mint a másutt kifejlődő elhízás: a koszorúér-betegség veszélyes kockázati tényezője.

A hasi elhízásban jelentős szerepet játszanak a stresszhormonok, amelyek ezekben az állatokban nagyobb mennyiségben termelődtek, mint a majomcsoport vezetőinek szervezetében. Mindezek a tényezők pedig kifejezetten fokozták a koszorúerek elmeszesedését, a szívinfarktus kockázatát.

Azt is megfigyelték, hogy a kóros eltérések a nőstény majomban főleg akkor alakultak ki, amikor a női nemi hormonok szintje alacsony volt. A kutatók szerint ez azért veszélyes, mert a női hormonok bizonyos mértékben védik a nőket a koszorúér-betegség kifejlődése ellen. Ezzel magyarázható, hogy a nők ugyan a férfiakhoz hasonlóan zömmel szív- és érbetegség következtében halnak meg, de ez átlagosan egy évtizeddel később következik be, mint a férfiaknál.

A munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy az emberek körében ez a kérdés további vizsgálatokat igényel, de az a tanács nem változott, hogy mindenki számára fontos a megfelelő étrend, a rendszeres mozgás és a stresszhelyzetek megoldása.