Az államfő a román nyelv idegennyelvként való oktatásával
kapcsolatos kijelentéseit illetően, Markó Béla elmondta: az RMDSZ-nek
szakmailag jól megalapozott, kiérlelt elképzelései vannak a kérdéssel
kapcsolatban, 1990 óta pedig fontos célkitűzése volt, hogy Székelyföldön
megváltoztassák a román nyelv oktatásának módszertanát. - A tanügyi törvény
módosításakor elértük, hogy az elemi osztályokban más tanterv és más tankönyv
szerint tanítsák a kisebbségi gyermekeknek a román nyelvet. A kisebbségi
törvénytervezetben benne van az a javaslatunk is, hogy ezt az oktatási módszert
terjesszék ki a XII-ik osztályig, beleértve az érettségit is - mondta az elnök,
aki egyben reményét fejezte ki, hogy mindezek után az államfő és a Demokrata
Párt képviselői támogatni fogják a kisebbségi törvénytervezet elfogadását a
Parlamentben.
Mint mondta, méltányolandó, hogy Traian Băsescu a helyszínen kívánt
meggyőződni a székelyföldi állapotokról, és köszönet illeti az államfőt azért,
hogy sikerült közvita tárgyává tenni Hargita és Kovászna megye problémáit, a
román-magyar együttélés kérdését. Ugyanezt tanácsolnám más román politikusnak
is a politikai elemzések, találgatások helyett – fogalmazott az elnök. Közölte,
az RMDSZ több mint másfél évtizede próbál megoldást találni az itt felmerülő
problémákra, és úgy tűnik, az államelnökben is tudatosodott az etnikumközi
viszonyok rendezésének szükségessége, ami különösen fontos Európának ebben a
térségében, ahol például a koszovói helyzet rendezésére nagy erőfeszítéseket
tesznek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben összehasonlítják Koszovót
Székelyfölddel, ki kell emelni az RMDSZ és a magyar közösség igen jelentős
szerepét, hiszen a Szövetség mindvégig kiállt a nemzetiségi problémák
demokratikus, békés úton való rendezése mellett.