Kétszáz euróra emelkedhet a hektáronkénti támogatás
Szatmárnémetibe látogatott kedden Achim Irimescu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, az uniós pályázatok szakembere, aki a megyei tanács nagy termében a Szatmár megyei önkormányzatok polgármestereivel találkozott.
Irimescu szerint, aki éveket dolgozott az Európai Bizottság mellett, hatalmas esély volt Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozás, amelyet azonban nem használt ki kellőképpen. Ennek illusztrálásaként elmondta, hogy a 2007-2013-as költségvetési időszakban Románia összesen 34,5 milliárd eurót hívhatott volna le, ebből az összegből pedig 13,5 milliárdot a mezőgazdaság támogatására szánt az EU. Utóbbiból azonban alig 7,6 milliárdot sikerült lehívni, ami alig fele a rendelkezésre álló összegnek. És ezzel az 50%-al a mezőgazdasági szféra éllovasnak számít Romániában. „Az újonnan csatlakozott országok közül Lengyelország hívta le a legtöbb pénzt, nem véletlen, hogy ők küzdötték le leggyorsabban a gazdasági válságot. Romániának nem kölcsönöket kellett volna felvennie, hanem a rendelkezésére álló pénzeket hatékonyan lehívni és elkölteni", mondta.
A rossz lehívási arányok hátterében szerinte két dolog áll: az önrész előteremtésének nehézségei valamint a bürokrácia. Utóbbiak egy részét az EU szigorú előírásai teremtik, előbbiek tekintetében pedig komoly esély mutatkozik arra, hogy a banki szektor egyes szereplői speciális, 6,9% körüli kamatlábbal nyújtsanak hitelt a közeljövőben.
Ami a jövőt illeti, Románia azért lobbizik, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakban 20 milliárd körüli összeget biztosítson az EU a román mezőgazdaság támogatására. Ez lehetővé tenné, hogy 2016-ban már 200 eurós támogatást kapjanak a gazdák egy hektár földterület megművelésére. Ez az összeg jelenleg 120 euró, miközben az uniós átlag 270 €/ha. Szeretnék megtörni azt a trendet is, amelynek tekintetében Románia unikumnak számított eddig: minden egyes országban több pénzre volt szükség a kifizetések, mint a fejlesztések számára. Ezzel szemben Romániában nyolc milliárdot lehetett pályázni fejlesztésekre, öt milliárdot pedig a gazdák kaptak meg.
Beszéde után a jelenlévők kérdéseikkel fordulhattak az államtitkár felé. A sort Török Ferenc, az Észak-Nyugat Romániai Mezőgazdasági Termelők Szövetségének képviselője nyitotta, aki közel fél órás beszédében egy sor problémát, kérdést vetett fel. A legnagyobb problémák között említette az elöregedett (haszon)gépkocsiparkot, a bürokráciát, a raktározási lehetőséget hiányát, a gyakori szabályozási változásokat, a hosszú átfutási időt. Incze Lajos, Halmi polgármestere amiatt emelt panaszt, mert a község által útépítésre benyújtott pályázatát előbb elutasították. Ekkor úgy döntött, hogy egyik-másik utcát saját pénzén épít meg a község. Amikor kiderült, hogy mégis lenne pénz a halmi pályázatra is, az illetékesek azért utasították azt el ismét, mert az önkormányzat már önerőből megépített egynéhány szakaszt. Pop Dumitru Dorel, Szatmárudvari polgármestere azt kifogásolta, hogy az épülő utak esetében sem az árok kitakarításának, sem a lakosok házai előtti hidak renoválásának a költségei nem számítanak leírható költségnek. Az önkormányzat hajlandó segíteni a lakosokon, viszont akkor a kitakaritatlan árkok nem képesek ellátni csapadékvíz-elvezető funkciójukat, ami végső soron az út állagát veszélyezteti.
Szóba került továbbá az állattenyésztők és a gyümölcstermelők helyzete, a két szektor alultámogatottsága. Ezzel kapcsolatban Turtoi felhívta a figyelmet egy jelentős változásra: az EU politikájának következtében 2016-tól csak azok a juhtenyésztők kapnak támogatást, akik húsjuhokat tenyésztenek!
Végezetül Irimescu egy jó hírrel szolgált a jelenlévőknek: legkevesebb tíz szakemberrel megemelik az Észak-Nyugati Fejlesztési Ügynökség alkalmazottainak számát. Erre azért van szükség, mert országos viszonylatban ez a régió nyújtotta be a legtöbb pályázatot, mégis ennél az ügynökségnél dolgozik a legkevesebb szakember. Az új szakemberek alkalmazásától az átfutási időszak csökkentését remélik.
