Két szatmári személyiség kap Ezüstfenyő díjat

Szombaton, a Marosvásárhelyen tartandó Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén kerül sor az Ezüstfenyő díjak idei átadására. A szóban forgó díjat azoknak ítélik oda, akik sokat tettek a közösségi javak visszaszerzéséért és az RMDSZ programjának megvalósításáért. A Szatmár Megyei RMDSZ Gaman Mihályt és Thoroczkay Sándort jelölte a díjra.

Gaman Mihály

47 éves, házas, két gyermek édesapja. Sinaian született. Érettségit a Szatmárnémeti Egészségügyi Líceumban szerzett. Ezt követően a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban egészségügyi középkáderként dolgozott 1996-ig. Ebben az esztendőben megnyeri Pusztadarócon a polgármesteri választást, amely tisztséget azóta is sikerült megőriznie. Időközben 1998-2003 között a Vasile Goldis Egyetemen jogi szakon diplomázik, majd 2010-ben a mesteri címet szerez a jogtudomány területén.

Szatmár megye egyik legsikeresebb polgármestere, nemcsak a megnyert mandátumok számának tekintetében. Büszke arra, hogy olyan önkormányzatot hozott létre, mely lakosságközpontú, hatékony és szakértői. Ezt a közösség is elismeri, és a személyébe vetett bizalom közvetlenül társul az RMDSZ-be, mint érdekvédelmi szövetségbe vetett bizalommal is.

Nagyon sikeres, tevékeny csapatot alakított ki a községvezetésben és tevékenységének köszönhetően a megye egyik legfejlettebb határmenti településévé nőtte ki magát Pusztadaróc, kihasználva minden felkínálkozó fejlesztési lehetőséget a közösség érdekében. Szaktudását és szervezői képességeit az RMDSZ megyei vezetésében is kamatoztatta, a megyei szervezett ügyvezető elnökeként segítve korábban a munkát.

Thoroczkay Sándor

Felsőfokú tanulmányait a Babeș-Bolyai tudományegyetem történelem szakán végezte 1967-ben. Az egyetem elvégzése után néhány évig a háromszéki Zabratópatak, majd a Lázári községhez tartozó Sándorhomok iskolájában történelemtanára. 1981-től ugyanennek az iskolának aligazgatója, majd 1985-től nyugdíjazásáig (2009) vezetője.

A rendszerváltás előtt a vidéki értelmiség sajátos eszközeivel tartotta életben a helyi identitást és közösségi életet, majd azt követően aktívan bekapcsolódott annak megerősítésébe: az RMDSZ lázári szervezetének alapító tagja, majd elnöke, valamint a helyi cserkészcsapat alapítója és támogatója.

A megyei közélet aktív résztvevője, 1991 óta kisebb szünetekkel az RMDSZ megyei választmányának tagja, többször ÁB tag és szenátor jelölt. Történelemtanárként 1991-ben kezdeményezője és megalapítója, majd első elnöke a Szatmárnémeti Szent István Körnek. A hiánypótló céllal létrehozott kör előbb a szatmári magyarság újonnan megnyílt lehetőségét és igényét kívánta kielégíteni, hogy megismerhesse nemzeti történelmének azon fejezeteit, amelyekhez a diktatúra idején nem férhetett hozzá.

Ezt az ismeretterjesztő célt megtartva, fokozatosan bővült a Kör tevékenysége és azóta Szatmár helytörténeti kutatásait összefogó aktív civilszervezetté vált, amelynek fontos küldetése a nemzeti múlt megismertetése, a tisztázatlan részek kutatása, valamint az identitástudat erősítése a Szent István-i gondolatok és a nemzeti, keresztény, konzervatív értékek mentén. Mindebben Thoroczkay Sándornak, mint a Kör elnökének, majd 2007 januárjától tiszteletbeli elnökének kulcsszerepe van.

Szerzője és társzerzője több ismeretterjesztő és helytörténeti tanulmánynak, amelyek a Szatmári Friss Újságban, valamint gyűjteményes kötetekben jelentek meg: Otthonom, Szatmár megye c. sorozat Szatmár megye monográfiája (Szatmárnémeti, 1993); Ott, ahol zúg a négy folyó (2001); önálló kötete: A Láncos templom története. Szatmárnémeti, 2007