Későn kerülnek kórházba az infarktusos betegek

A heveny szívinfarktus miatt őrzőszobába szállított betegek gyakran a panaszok kezdete után két óránál is később kerülnek kórházba - derült ki egy amerikai felmérésből.

Ötven éve az infarktus kezelésének elve azon az elképzelésen alapult, hogy a koszorúér elzáródása miatt elhaló szívizmot maximálisan kímélni kell - ezért a beteget négy-hat hétre szigorú ágynyugalomra ítélték. Nagy változást jelentett, amikor a beteg az ágyfogság helyett már karosszékben tölthette ezt az időt, sőt később naponta kétszer ötperces sétát is engedélyeztek számára.

Fél évszázada a kíméletesség ellenére a betegek fele nem gyógyult fel. Ma egészen más a helyzet: a szívinfarktus miatt időben, megfelelő szakintézetbe kerülő minden száz emberből csak néhányan halnak meg, ami az orvosok és a betegek alapvetően más együttműködésének az eredménye.

Az amerikai szívgyógyászok munkacsoportja közölte annak a felmérésnek eredményeit, amely 568 kórház adatain alapult.
Az embereket évek óta igyekeznek mozgósítani, hogy infarktusgyanús tünetek esetén hívják a rohammentőt, amely speciálisan felszerelt kardiológiai osztályra szállítja a beteget. A tanács úgy szól, hogy ha valaki deréktól fölfelé olyasmit tapasztal, amit korábban még nem érzett - elsősorban mellkasi fájdalmat, de akár a bal karjába, állába sugárzó, szaggató kellemetlenséget -, és az legalább öt percig tart, azonnal hívni kell a mentőt, mert fennáll a szívinfarktus lehetősége.