Markó Attila előzetes letartóztatásba helyezését jóváhagyta a képviselőház, a PDL-s Catalin Teodorescu megúszta.
A képviselőház jóváhagyta szerdán Markó Attilának, az RMDSZ parlamenti képviselőjének az előzetes letartóztatásba helyezését. Az alsóház 171 képviselője támogatta az ügyészségi kérés jóváhagyását, 111-en ellene voksoltak, 3-an érvénytelen szavazatot adtak le. Az ügyészség kéréséről titkos szavazást tartottak. Furcsa módon ugyanabban az ügyben Catalin Teodorescu megúszta a mentelmi jog megvonását, ugyanis bár 146-101 arányban a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavaztak, a szavazatszám nem volt elég ahhoz, hogy érvényes legyen a döntés.
Az ügyben mindkét személyt hivatali visszaéléssel gyanúsítják. Tagja voltak ugyanis annak a restitúciós bizottságnak, amely 2011-ben az ügyészség szerint jóváhagyott egy olyan kárpótlást, amelynek összegét úgy állapították meg, hogy egy telek értékét a reális árához képest háromszorosára becsülték.
"Az ügyben úgy tűnik, hogy etnikai alapon született döntés. A magyar képviselőnek megvonták a mentelmi jogát, a románnak nem, pedig ugyanabban az ügyben ugyanaz a vád ellenük. A két személy között mem látok más különbséget, mint az etnikum. Ráadásul Markó Attilát úgy vádolják, hogy ott sem volt azon az ülésen, ahol a gyanúsnak tartott döntés született. Ezzel a dontésel, ezekkel a módszerekkel az amúgy is törékeny romániai jogllamiság is megkérdőjelezhető" - nyilatkozta a Szatmár.ro-nak Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke.
A Szatmár megyei parlamenti képviselő egy furcsa párhuzamra is felhívja a figyelmet: a Mikó-ügyben született elsőfokú itéletben is csak a magyarok húzták a rövidebbet: Markó Attila és Marosán Tamás 3 év letöltendő börtönbüntetést kapott, az igazságügy-minisztériumban dolgozó Silviu Clim viszont 3 év felfüggesztett büntetést kapott.
Egybként Markó Attila a szerdai ülést megelőzően e-mailben fordult kollégáihoz, amelyben ártatlannak vallja magát, azt állítva, hogy a szóban forgó ülésen, amelyen a "gyanús" döntés született, nem volt jelen.
"Most pedig néhány szó az ominózus 2011. március 15-i ülésről, amelyen ez az állítólagos döntés született. Még egyszer: 2011 március 15. OTT SE VOLTAM! Alsótömösön, Négyfaluban koszorúztam, beszédet mondtam - erről közlemények, újságcikkek tanúskodnak. Azaz csak akkor lehettem volna, ha ez a bizottsági ülés reggel 8 és 10 között lezajlott - ami azért lehetetlen, mert a nem ANRP-s bizottsági tagokon kívül (akik helyben vannak) a többiek programja annyira összevissza volt, hogy soha nem sikerült déli 1-2 előtt kvórumban ülést tartani. Mellesleg tisztán emlékszem, hogy az egyedüli nagy ügy amit dossziéval magunk előtt elemeztünk az a néhai Malaxa-kártérítés volt, amerikai ügyvédek jelenlétében. Én azon kívül egyetlen ülésen se láttam külsős felértékelőt magyarázni a munkáját (ugyanis állítólag ezen az ülésen ez történt). Az ülés jegyzőkönyvén a média (??) szerint ott az aláírásom. Ebben minimum két dolog furcsa: ha nem voltam ott, akkor mikor írtam én (vagy más?) alá, illetve hogy van az, hogy a média tudja, és nekem nem engedték meg az iratokhoz való hozzáférést november 30-ig..." írja Markó Attila.
