Kereskényi: Az a kérdés, akarunk-e tenni a változásért?

Az erdélyi magyarok szabadsága jobb helyzetben van, mint 27 évvel ezelőtt, de rosszabban, mint amilyen egy évvel ezelőtt volt, jelentette ki Kelemen Hunor kedden Szatmárnémetiben, a március 15-i ünnepségek keretében. Csűry István református püspök szerint radikalizálódnunk kell.

A Petőfi-táblától a Petőfi szoborig - mint minden évben, idén is nemzeti költőnk e két szatmárnémeti emlékhelye foglalta keretbe a március 15-i megemlékezést. A zord, esős, szeles időjárás ellenére is sokan, mintegy kétezren tartották azt fontosnak, hogy leróják kegyeletüket a márciusi ifjak, a 168 évvel ezelőtti forradalmi események és az azt követő szabadságharc hőseinek emléke előtt.

A színház épületével majdnem szemben, az Ormos ház falán található Petőfi-emléktáblát Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke, Pataki Csaba, a szervezet megyei és Kereskényi Gábor szatmárnémeti elnöke koszorúzta meg - ezzel indult a megemlékezés.

Innen huszárok és fúvószenekar vezetésével a tömeg, amely a 168 évvel ezelőtti eseményekhez hasonlóan egyre csak nőtt, méltóságteljesen átvonult az István-térre, ahol Petőfi szobránál folytatódott a megemlékezés.

Hős nemzeti költőnk szobránál Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta az ünnepi beszédek sorát. Csűry szerint Isten eddig is segítette a magyarságot és meggyőződésének adott hangot, hogy ezentúl is segíteni fogja - azzal a feltétellel, ha figyelünk szavára. A püspök szerint a magyar szabadságra termett nép, de fel kell tennie a kérdést, hogy megtett-e mindent szabadságáért. „A szabadságot nem csak álmodni kell, azt ki kell harcolni. Túlságosan is udvariasak és engedékenyek voltunk sokszor, amiért millió hazugság vert arcul minket. Megmérettettünk, de könnyűnek találtattunk! Radikalizálódnunk kell azért, mert a tiszteletet ki kell harcolni! Boldogok akarunk lenni ezen a földön, nem elhagyni azt. Küzdenünk kell szabadságunkért!", zárta sorait.

Nm. Ft. Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök a Himnusz első sorával kezdte jóval rövidebb köszöntőjét, majd áldását kérte minden áldozatra és azokra is, akik másokat áldozatokká taszítottak.

Altfatter Tamás alprefektus Dacian Ciolos miniszterelnök üzenetét tolmácsolta. A kormányfő a tisztelet és a szolidaritás fontosságát emelte ki, szerinte csak a románok és a magyarok közötti párbeszéd révén építhetünk európai államot. Mile Lajos, kolozsvári főkonzul Orbán Viktor üdvözletének hangot adva kijelentette, „a szabadság és a függetlenség nem kívülről jön, azt belülről kell felépíteni. Senkinek nem engedhetjük meg, hogy vitassa nemzeti szimbólumainkat, nem zárhatják be iskoláinkat!"

„Az ünnep fontosságát a számvetés ideje adja. Meddig jutottunk? Hol tart közösségünk szabadsága ma?", tette fel a kérdést Kereskényi Gábor. A parlamenti képviselő a választ is megadta: „Aggasztó jeleket látunk mindannyian. Ameddig veszélyben van magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes."

Kereskényi párhuzamot húzott a 168 évvel ezelőtti magyar események és a jelenlegi szatmári realitás között. „Van remény a változásra, és csak rajtunk múlik, hogy az bekövetkezik-e! Rajtunk múlik, hogy véget vetünk itt Szatmáron a toporgásnak, a sodródásnak és végre jó irányba forgatjuk városunk kormányrúdját! Békés, türelmes ember a szatmári, de a mi türelmünk is elfogy egyszer. Idén elfogyott! Négy év után azt mondjuk: elég volt! Elég volt abból, hogy káosz van a városban. Elég volt abból, hogy a fejlődés elkerül bennünket. A világ és Románia rég kilábalt a válságból, mi meg csak bámuljuk Nagybányát és Nagyváradot. Hogy nekik sikerül. Hogy ott van fejlődés, itt meg nincs. Elég volt abból, hogy szatmárinak és magyarnak lenni egyszerre: ma halmozott büntetés. A diszkrimináció apró és közönséges jeleitől kezdve, a kétnyelvű utcanév-táblák hiányán át egészen a nyílt, magyarokat sértegető retorikáig, az RMDSZ rágalmazásáig - volt itt minden az elmúlt négy évben."

Az RMDSZ polgármesterjelöltje a múlt és jelen után a jövőről is szót ejtett. „Csak az a kérdés, hogy akarunk-e tenni a változás érdekében? Mert a dolgok nem maguktól változnak - mi alakítjuk őket!

Mert a változáshoz nem elég néhány ember eltökéltsége - mindannyian kellünk hozzá! Mindenki, aki szükségesnek látja ezt!".

Kelemen Hunor, az RMDSZ országos szervezetének elnöke meghökkentő képet vázolt fel az erdélyi magyarság helyzetéről. Véleménye szerint a romániai magyarság szabadsága jobb helyzetben van ugyan, mint volt 1989-ben, de rosszabban, mint amilyen volt egy évvel ezelőtt!". A közösséget újabb és újabb támadások érik, az ellenség újabb, egyre profibb eszközöket vet be, mondta. „Látnunk kell, hogy ami ellenünk folyik, az nem véletlen, hanem igen is tervszerű. Ki kell állnunk, meg kell harcolnunk, nem veszíthetjük el a hitünket! Meg kell értetnünk mindenkivel, hogy a mi szabadságunkkal nem csorbul mások szabadsága. Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad! A mi szabadságunk nem mások ellen irányul! Ki kell vívni a bizalmat, mert bizalom nélkül nincs sikeres ember, család, barátság, közösség, ország, nemzet", jelentette ki. Kelemen az összefogás fontosságát hangoztatva felhívta a figyelmet, „nekünk nem egymást kell legyőznünk, hanem a közösséget kell győzelemre vinnünk! Kiállni azonban csak a bátrak képesek!".

A megemlékezést Báthory Boglárka és Sárvári Dániel, a Hazafias Versek Versenyének győztesei tették ünnepélyesebbé: előbbi Reményik Sándor, utóbbi pedig Máray Sándor egy-egy remekművét szavalta el, vastaps volt érte a jutalom.

Az emlékezés és kegyelem koszorúinak elhelyezését követően a hagyományoknak megfelelően a Himnusz eléneklésével ért véget az ünnep.